Az egyik legjelentõsebb birodalom volt az övék Magyarországon ma is sokan vallják büszkén, hogy õseik kunok voltak, vagy õk maguk is kun tudattal rendelkeznek. De mit lehet tudni errõl a népcsoportról, és honnan is jöttek valójában? – erre a kérdésre kaphattunk választ szerdán az Emlékpont történelmi szabadegyetemén. A kunok 11. századtól az 1220-as évekig terjedõ történetét mutatta be Kovács Szilvia, az MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoportjának munkatársa a vásárhelyi Emlékpontban szerdán. – A kunoknak a nevük és eredetük is kérdéses. Mivel rengeteg népcsoporttal találkoztak, ezért a források különbözõ neveken említik õket, de a kunok önmagukat kumánnak, kománnak hívták. Az eredetükkel kapcsolatosan is több elmélet született, de nem lehet egyértelmûen eldönteni, hogy – mint ahogy azt sokan gondolják – Kína területérõl származnak-e – kezdte Kovács Szilvia. – A magyarság szempontjából sokkal lényegesebb a kunok történelmének az a része, amikor a tatárjáráskor – a források szerint – negyvenezren beköltöznek hazánkba, ezért lehet az, hogy kevésbé ismert, hogy az Európában való megjelenésük és a mongol hódítás közötti idõben Kelet-Európa egyik legfontosabb hatalma volt az övék. A Kijevi Rusz, és a Volgai Bolgár fejedelemség mellett a kunok jelentették a legerõsebb hatalmat – folytatta az elõadó. Kovács Szilvia elmondta, ez a nép nagyon fontos szerepet töltött be az összes velük kapcsolatba kerülõ állam életében, például nekik köszönhetõen jött létre a Balkán-félszigeten 1186-87-ben a második bolgár cárság. Az elõadáson kiderült, a kunok 1223-ban szenvedték el elsõ vereségüket a mongoloktól, ez jelentette a birodalmuk hanyatlását. Forrás: Promenád.hu – a vidék hírportálja