ArchívumHírekHírek 2014

Pozsgay az Emlékpontban

Pozsgay az Emlékpontban: polgárháborús veszély volt 1989-ben! A korábbi és a jelen korszak két, vezetõ politikai személyiségének beszélgetésére kerül sor ma az Emlékpontban – mondta el bevezetõjében Árva László, az intézmény vezetõje szombat délelõtt. A rendszerváltás negyedszázados évfordulója kapcsán szervezett programsorozatban a közelmúlt történelemének eseményeit a délelõttön Pozsgay Imre professzor és Lázár János országgyûlési képviselõ, miniszterelnökséget vezetõ államtitkár vették sora. Az eseményre az intézmény kávézója is megtelt, itt videóláncon figyelték a konferenciaterem történéseit. Pozsgay Imre volt az, aki 1989-ben a Magyar Rádió 168 címû mûsorában mondta ki elõször, hogy 1956 népfelkelés, és nem ellenforradalom volt, majd nem sokkal késõbb Hódmezõvásárhelyen, az Alföldi Porcelángyár munkásgyûlésén szólalt fel, bevonva ezzel a várost az országos rendszerváltás történetébe – mondta el a nyolcvanadik életévét nemrég betöltött vendéget köszöntve Lázár János. Pozsgay Imre egyetemi tanár, egykori államminiszter (b3)érkezikaz Emlékpont Rendszerváltó portrék sorozatának nyitó elõadására Árva László szakmai fõtanácsadó (b), valamint Lázár János országgyûlési képviselõ (j2) és Almási István polgármester (j) társaságában Fotó: Szilágyi Gergely, hodmezovasarhely.hu Jó események és jó közösségek kötnek Vásárhelyhez – jelentette ki Pozsgay Imre, kijelentve: 1989. január 28-án mondott ki egy olyan szót, amelyet addig a hatalom oldaláról senki sem mondott ki. Mint felidézte, 1988. november 24-én tette közzé azt a demokrácia-tervét, amelyben a gyülekezési- és sztrájkjog biztosítása mellett az állami számvevõszék felállítását javasolta. Erre Grósz Károly egy nagyaktívát hívott össze, ahol polgárháborús vérengzés rémképét festette fel, és ezek megakadályozását helyezte kilátásba. Pozsgay Imre elmondta, számba vette, kiket mozgósíthat Grósz – a párttagságot és a munkásõrséget -, és elhatározta: ezeket az erõket kell megrendíteni azzal, hogy megismerteti õket a valósággal. Egy történelmi rádiós felvétel háttereOlyan pillanatot várt, amikor Grósz Károly nincs itthon, aki az egyetlen volt, aki cenzúrázhatta volna az elmondandó szöveget, és Grószt becsvágya akkor épp a davosi konferenciára vitte. Pozsgay Imre ezt kihasználva két fiatal újságírót kéretett magához, a Parlamentbe, ahol az interjú elkészült. Már másnap, a reggeli hírekben idéztek gondolatokat az interjúból, amely délután teljes terjedelmében adásba került. Magamon kívül senkit nem kívántam kockáztatni, ezért errõl senki nem tudott a két újságírón kívül – mondta el Pozsgay Imre, aki feleségét sem avatta be, aki azon a szombaton épp otthon, a kertben kapálva hallotta meg a délutáni mûsor mondatait, és el is dobta a kapanyelet döbbenetében. A hétvégére itthon és a világsajtóban ismert volt a kijelentés, a népfelkelés, de Hajdú János, akkori svájci nagykövet nem mert errõl Grósz Károlynak szólni. Lázár János országgyûlési képviselõ (b) és Pozsgay Imre egyetemi tanár, egykori államminiszter (j) Fotó: Szilágyi Gergely, hodmezovasarhely.hu Mark Palmer, az akkori amerikai nagykövet felkereste Pozsgayt, tudakolva: megszervezte-e már a biztonságát? Nálunk az ilyet bírói úton intézik, és kötéllel végzik – felelte Pozsgay, akit a reptér kormányvárójából az idõközben hazatért Grósz telefonon keresett, azonnal beszélni akar vele. Károly, menj haza, mosd le az út porát, és majd délután találkozzunk – felelte az akkori államminiszter. Délután a Fehér házban találkoztak, ahol telexpapírok tömegét tolta elé Grósz: nézd, mit mond a közvélemény! Erre Pozsgay azt felelte: Karcsi, csillapodj le, ez csak a telextulajdonosok véleménye! – és akkoriban telexhez csak a kiváltságosak juthattak.Vond vissza, amit mondtál! – szólította fel a párt vezetõje Pozsgayt, aki leszögezte: ez már visszavonhatatlan, mint ahogy a kinyomott fogpasztát nem lehet a tubusba visszavonni. Kedden a politikai bizottság valamennyi tagja, Górsz, Nyers, Grósz Berecz, Hámori Csaba ellene volt, mint az várható is volt. Horn Gyula összehívta a munkásõr parancsnokokat, és kijelentette: Pozsgay mondhat bármit, de a stukker a mi kezünkben van! Pozsgay Vásárhelyen 1989-benÉs ekkor jött Pozsgayi Imre Hódmezõvásárhelyre, az Alföldi Porcelángyárba. Pozsgay feltételül szabta, hogy csak nagy nyilvánosság elõtt hajlandó beszélni. Persze, a meghívás korábban érkezett a porcelángyár dolgozóitól. Február 3-án zsúfolásig megtelt a gyár sportcsarnoka, mintegy kétezren voltak ott. Vásárhelyen elõször a városházára, az akkori tanácselnök, Csizmadia Sándorné városházi szobájába érkezett, ahol a helyi vezetõk a gyûlés lemondását javasolták. Kijelentette: eljött, itt van, és ott is lesz. A vezetõk tanácsolták: a játékos bejárón, lopva osonjon be, de közölte: a fõbejáraton kíván belépni. A döntés jó volt: kétezer ember felállva tapsolva köszöntötte, ez volt ám a telex – mutatott rá Pozsgay Imre. Lázár János országgyûlési képviselõ (b) és Pozsgay Imre egyetemi tanár, egykori államminiszter (j) Fotó: Szilágyi Gergely, hodmezovasarhely.hu A beszélgetés során szó esett az 1982-es történésekrõl is. Pozsgay Imre 1981 végén mûvelõdésügyi miniszterként a központi tanácsa ülésén, ahol a következõ év költségvetését tárgyalták addig nem hallott õszinteséggel mutatott rá, hogy a tervben szereplõ számok nincsenek kapcsolatban a valósággal, a tarthatatlan gazdasági helyzetet az IMF-be és a Világbankba történõ belépés után az életszínvonal fenntartására felvenni kívánt hitelekkel akarták megtartani. Mint arra Pozsgay Imre rámutatott: a rendszerben lévõ feszültségeket csak a viszonylagos jóléttel ellensúlyozhatták, ha ez megszûnik, nem maradhatnak hatalmon az addigi vezetõk. Nem akartam “bankot robbantani” – jelentette ki Pozsgay, akinek ezután távoznia kellett a párt vezetésébõl. Az MSZMP-re jellemzõ volt, hogy a kellemetlen döntéseket informálisan közölték, õt Lázár György és Németh Károly – Kádár helyettesei – a pártközpontba hívatták. Németh Károly kijelentette: te egy igazi politikai tehetség vagy, a miniszter pedig csak egy hivatalnok, neked jobbat ajánlunk: legyél a Hazafias Népfront titkára! Mire Pozsgay kijelentette: majd oda megyek, ahol azt jónak látom! Az MSZMP-ben ez a válasz nem volt elfogadható, hiszen a pártkatonák követték feletteseik róluk hozott döntéseit. Sokan keresték és agitálták akkoriban, hogy fogadja el a felkínált lehetõséget, míg Csoóri Sándor, Sára Sándor és Kósa Ferenc Illyés Gyulát keresték meg, hogy érje el, hogy Kádár vonja vissza a Pozsgayról hozott határozatát. Illyés Gyula kijelentette: nem beszél Kádárral, errõl értesülve Pozsgay közölte Illyéssel: épp erre akarta kérni, és õ sem megy Kádárhoz. Átgondolta, és rájött, hogy a népfront is számost lehetõséget adhat, hogy politikai céljait megvalósíthassa. Amikor ezt Kádárral közölte, az azonnal viszkit hozatott a titkárnõjével. De Pozsgaynak további feltétele is volt: ezt a döntést személyesen jelentse be Kádár János a Hazafias Népfront közgyûlésén. Kádár erre is hajlandó volt. Lázár János országgyûlési képviselõ (b) és Pozsgay Imre egyetemi tanár, egykori államminiszter (j) Fotó: Szilágyi Gergely, hodmezovasarhely.hu Egyébként mennyire volt lojális Kádárhoz – tette fel a kérdést a beszélgetésen Lázár János, amelyre Pozsgay Imre elmondta: õ volt az egyetlen, aki személyes vitába keveredett Kádárral. Aczél György miatt történt, akit kritizált, hogy klientúrát épít ki maga körül, és csak õk kaphatnak lehetõséget, mire Kádár közölte: béküljön ki Aczéllal. Nem haragszom rá, de nem értek vele egyet – jelentette ki Pozsgay. 1981-ben történt, a központi bizottság ülésének szünetében Burget Róbert figyelmeztette: hogyan mersz ellent mondani Kárádnak, aki nagy Imrét szemrebbenés nélkül kivégeztette? Kádár már nincs abban a helyzetben, mint akkor volt, most már a hitelezõktõl már függ – felelte Pozsgay. Kegyencek és kegyvesztettek Kádár környezetébenKádárnál a kegyencek és kegyvesztettek váltogatták egymást – idézte fel Pozsgay Imre, akirõl mikor Kádár meglátta, hogy a kultúrához erõsebb a kötõdése, mint a politikához, már nem számított rá. Egy beszélgetésen felvetették Kádár Jánosnak, amikor Berecz Istvánról esett szó, hogy alkoholproblémái vannak, a fõtitkár közölte: igaz, hogy Berecz iszik, de sosem mond olyanokat, mint Pozsgay józanul! Pozsgai a Hazafias Népforint fõtitkáraként elérte, hogy a választási törvénybe bekerüljön, hogy minden körzetben legalább két jelöltre voksolhassanak a szavazók. Mielõtt Kádár János leváltására sort került volna, Grósz Károly megkereste Pozsgayt, szinte “spontán” beállított hozzá egy karton Tokaji aszúval. Az öreg elfáradt, meg kellene köszönnünk neki – mondta félreérthetetlenül Grósz, mire Pozsgay így válaszolt: valóban, én is látom, hogy elfáradt, de nem hiszem, hogy bármit is meg kellene köszönnünk neki. Minden esetre feltételül szabta, hogy beszéljen Grósz Kádárral és Gorbacsovval is. De Kárdár is beszélt Gorbacsovval, aki nem támogatta Grószék tervét. Gorbacsov úgy vélte, hogy az általa sokszor példaként állított Magyarországon leváltják a fõtitkárt, rá is ez a sors vár. Ezután Grósz is beszélt Moszkvával, és közölte Gorbacsovval: az igazi veszély az, ha Kádár a helyén marad. Ezután került sor a kongresszusra, amelyen Kádárt egy hatalom nélküli posztra helyezték. Mit tervezett a kongresszus után – tette fel a kérdést Lázár János -, megreformálja, vagy lebontja a pártot a megszerzett hatalmi pozícióval élve? Nem bíztam vezetõtársaimban – válaszolt Pozsgay Imre, csak a lebontásban gondolkodhattam. A rendszerváltást követõ idõszakról elhangzott: a négy igenes népszavazásnak volt köszönhetõ, hogy nem Pozsgay Imre, hanem Göncz Árpád lett az elsõ államfõ. Lázár János országgyûlési képviselõ (b) és Pozsgay Imre egyetemi tanár, egykori államminiszter (j) Fotó: Szilágyi Gergely, hodmezovasarhely.hu Pozsgay Imrét – mint megemlítette, arról is kérdezték újságírók, hogyan jutott el a Fideszhez, amelyre a válasz egy másik kérdés volt: hogyan jutott el a Fidesz hozzám? Pozsgay elmondta: egy társadalmi közösség a nemzet nélkül nem fenntartható, amelyet a Fidesz felismert. A keresztény-kulturális hagyomány túlélte a diktatúrákat, és az embereknek ma is szellemi támaszt ad. Az MDF tönkremenetelével a népiek elvesztették a politikai erejüket, népi baloldal pedig nincs. Az pedig felfoghatatlan, hogy egy milliárdos énekelje az Internacionálét. A mai politikai helyzetrõl szólva Pozsgay Imre elmondta: a magát összefogásnak nevezõ baloldali csoportosulás sem eszmei, sem program-béli közösséget nem jelent, egyedül a hatalom megszerzéséért összeállt csoportot jelent, és véleménye szerint a 2014-es választáson a Fidesz megtartja kormányzati pozícióját. Forrás: Promenád.hu – a vidék hírportálja