Rendszerváltó portrék: Pozsgay Imre Reálisnak tartotta a polgárháború veszélyét 1988-89 fordulóján, ezért nevezte az 1956-os õszi történéseket népfölkelésnek, megkérdõjelezve ezzel a rendszer legitimitását – jelentette ki Pozsgay Imre egyetemi tanár, egykori államminiszter szombaton az Emlékpontban. A rendszerváltás 25. évfordulója alkalmából az Emlékpontban szervezett Rendszerváltó portrék címû sorozat elsõ elõadásán Lázár János Hódmezõvásárhely országgyûlési képviselõjével beszélgetve az egykori államminiszter felidézte az akkor még a tényleges hatalmat gyakorló MSZMP fõtitkára, Grósz Károly 1988. novemberi, polgárháborúval fenyegetõ, fehérterrort emlegetõ kijelentését. Az egyetemi tanár szerint a pártfõtitkár beszédével a párttagság egy részét, a munkásõrséget, a hatalmi szervezeteket mozgósíthatta volna, az õ “hitük megrendítését”, legitimációjuk megsemmisítését szolgálták az 1956-ról mondottak. Lázár János országgyûlési képviselõ (b) és Pozsgay Imre egyetemi tanár, egykori államminiszter (j) a rendszerváltoztatás 25. évfordulója alkalmából rendezett Rendszerváltó portrék – rendszerváltó mondatok címû sorozat elsõ elõadásánMTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely Pozsgay Imre az Emlékpont zsúfolásig megtelt elõadótermében több mint két órán át tartó beszélgetésen elmondta, a “népfölkelés” kifejezést már Lukács György, a második Nagy Imre-kormányban miniszteri tisztséget vállaló filozófus is használta 1956-tal kapcsolatban. A 168 óra címû mûsorban 1989. január 28-án elhangzott interjút követõen a politikus elõször február 3-án, a hódmezõvásárhelyi Alföldi Porcelángyár sportcsarnokában állt a nyilvánosság elé. Visszaemlékezése szerint a több ezer ember itt ujjongva, tapssal fogadta. A mai magyar politikai helyzetrõl szólva Pozsgay Imre kifejtette, a Fidesz hozzá hasonlóan fölismerte, egy társadalmi közösség nemzeti egység nélkül nem tartható fent. A vezetõ kormánypárt ugyanakkor elismeri azt is, hogy a diktatúrát túlélõ keresztény kulturális hagyományok mai is támaszt tudnak nyújtani az embereknek. Az MDF “tönkremenetelével” a népiek elvesztették azt a politikai erõt, amely a parlamentáris szinten a nyilvánosság elõtt tarthatná õket, népi baloldal pedig ma nincs – fogalmazott a professzor. Forrás: MTI
