A gyertyák csonkig égnekIrodalmi est az Emlékpontban Márai Sándor halálának 25. évfordulóján Negyedszázada hunyt el kaliforniai otthonában Márai Sándor (1900-1989) író, költõ, újságíró, a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedõbb alakja. Az évforduló alkalmából az Emlékpontban irodalmi kávéházi esten idézik meg a neves európai humanista alakját: életútját és munkásságát Kakuszi Béla Péter irodalomtörténész mutatja be, mûveibõl elõad Rácz Tibor, a Szegedi Nemzeti Színház mûvésze. Sem életében, sem halála óta senki se vitatta, hogy a múlt század magyar irodalmának egyik legjelentékenyebb alakja. Akik nem kedvelték – és sokan nem kedvelték jobbról is, balról is -, azok is elismerték mûvészi értékét, gondolatgazdagságát, mûveinek hatását az olvasók sokaságára – olvasható Márai Sándorról a Magyar Irodalmi Arcképcsarnokban. A 20. század, a világháborúk és az izmusok korának tanúja és krónikása volt, mégis az azt megelõzõ század gyermekének vallotta magát, melyet értékszemlélete, polgárideálja, témái, és sok tekintetben írói szemlélete is tükrözött. Megélt forradalmat, világháborúkat és politikai diktatúrákat éppúgy, mint ez utóbbiak szükségszerû következményét, a terrort, a menekülést, a belsõ- majd a tényleges emigrációt, az önkéntes számûzetést – írja róla a Petõfi Irodalmi Múzeum Márai honlapja. Márai Sándor az önmaga által fontosnak tartott értékek közül néhányhoz foggal-körömmel ragaszkodott. Élete és mûve arról tanúskodik, hogy számára a legnagyobb rangot az jelentette, hogy olvasó- és gondolkodó ember lehetett, és jó néhány mûvében maradandó emléket állíthatott a polgári osztálynak és szemléletnek.
