A baszk identitásról a történelmi szabadegyetemen A baszk identitásról szól az Emlékpont történelmi szabadegyetemének rendhagyó elõadása április 24-én, csütörtökön 17 órai kezdettel. Izaskun Pérez tolmács, fordító és spanyol tanár azt mutatja be, hogyan védik meg a baszkok tradicionális értékeiket és mennyire fontos szerepe van nyelvüknek a spanyol társadalomban. A 2,3 milliós lélekszámú baszkok a kis népek közé tartoznak Európában, zömük a spanyolországi Baszkföldön, kis részük Navarrában, töredékük pedig a Pireneusok északi lábánál, Franciaországban él. A spanyolországi baszk népcsoport magát euszkalunának – azaz embereknek -, a franciaországi erdáldudának – azaz férfiaknak nevezi. Bár számtalan elmélet született, a baszk nép pontos eredete ismeretlen. A tudósok igazából csak egyvalamiben értenek egyet: abban, hogy a baszkok évezredek óta ugyanazon a helyen élnek, tehát Európa legõsibb, egy helyben élõ nemzetét alkotják. Hasonló homály övezi a baszk nyelv eredetét is, az euskara nem sorolható be egyetlen ismert nyelvcsaládba sem, hanem egy önmagában álló, külön nyelvet képez. A 7300 km területû, 2,1 milliós, három provinciából álló Baszkföld a legtöbb hatáskörrel rendelkezõ autonóm közösség Spanyolországban. Az erõteljesen nemzeti érzelmû baszkok a baszkföldi, navarrai és franciaországi baszk területek és lakosság együvé tartozását hangsúlyozzák. A SZE-EM csütörtöki elõadója, Izaskun Pérez hét éven át dolgozott a Szegedi Tudományegyetemen spanyol és baszk lektorként. Jelenleg fordítóként, többek között magyar-baszk fordításokkal foglalkozik. A baszk identitásról szóló elõadásában bemutatja, hogy milyen tényezõk képezik azt az erõs identitást, amely a baszkokat jellemzi, valamint miként képesek megvédeni tradicionális értékeiket, miközben a társadalom egy egyre inkább multikulturális és többnyelvû jövõ felé halad.
