Megnyílt a Rákosi börtönei kiállítás Az érdeklõdõk az ötvenes évek börtöneinek és internálótáborainak világába kaphatnak betekintést, és egy eredeti tárgyakkal berendezett zárkát is láthatnak. A Rákosi Mátyás nevével fémjelzett korszak volt a 20. század legsötétebb idõszaka Magyarországon. Már 1945-tõl megteltek az ország börtönei, internáló-, és kényszermunkatáborai politikai foglyokkal. Ezért az Emlékpont két éves kutatómunka után úgy döntött, hogy az 50-es évek világát a börtönök bemutatásával idézi meg.- A most nyíló idõszaki kiállítás azt szeretné tudatosítani a látogatókban, hogy az 1950-es évek Magyarországa önmagában is egyfajta börtön volt, ahol bárkit, bármilyen indokkal megfoszthattak személyes szabadságától. Másrészrõl pedig emlékhely is kíván lenni ez a tárlat. Emlékeztetni kíván azokra az ártatlanokra, politikai okokból kivégzettekre és meghurcoltakra, akik megszenvedték ezt a korszakot – mondta Árva László, az Emlékpont szakmai vezetõje.A Fehér Gárda mozgalomban való részvétele miatt a napokban elhunyt Rostás Jánosról is megemlékeztek a megjelentek, aki szintén hosszú éveket töltött Rákosi börtöneiben. A kiállításon egyébként Rákosi bábúja egy vaságyon ülve jelenik meg, ugyanis a történet egészen az 1930-as évekbe nyúlik vissza, amikor politikai fogolyként õt is a szegedi Csillagbörtönbe zárták, és ahol közel egy évtizeden keresztül kivételezett bánásmódban raboskodott. Ezzel ellentétben a kiépülõ kommunista diktatúra idején a foglyok élete pokollá változott a fogházakban. A tárlat középpontjában ezért egy rekonstruált zárka található, amelyet a Csillagból származó eredeti tárgyakkal rendeztek be.- Ezek az intézmények egyébként, amelyekrõl ez a kiállítás is szól, nagyon híresek vagy hírhedtek voltak arról is, hogyan bántak a foglyokkal. Van utalás itt az iratok között a kínzások legkülönbözõbb fajtáira. Volt éheztetés, túletetés, volt sötét zárkába zárás és verés is – hangsúlyozta Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának fõigazgató-helyettese.Az ’50-es években több tízezren kerültek börtönbe. A politikai foglyok mellett azonban azok számát még megbecsülni sem lehet, akik ellen büntetõeljárás indult egyéb okok miatt, ami lehetett akár feketevágás vagy akár áruhalmozás is. 1948 -tól az ’56-os forradalom kitöréséig pedig mintegy 500 embert végeztek ki. Emiatt a kiállításon egy olyan bitófát is felállítottak, amelyet még a ’70-es években használtak.A börtönök világát megidézõ kiállítás szeptember közepéig látogatható az Emlékpontban. Forrás: Vásárhelyi Televízió
