ArchívumHírekHírek 2015

Németh László emléknap

Németh László emléknap HódmezõvásárhelyenMegemlékezés az Emlékpontban az író születésének 114. évfordulóján Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Németh László Társaság, a Németh László Gimnázium és Általános Iskola, valamint az Emlékpont emléknappal tiszteleg Németh László író elõtt születésének 114 évfordulóján. Április 28-án délután 5 órakor a Németh László tanulmányi pályázat díjait Almási István, Hódmezõvásárhely polgármestere adja át, majd bemutatják a Németh László és felesége levelezését feldolgozó kötetet az Emlékpontban. A Németh László Társaság közgyûlésével veszi kezdetét április 28-án, kedden 16 órakor a Németh László megemlékezés-sorozat az Emlékpontban. 17 órakor a Németh László Középiskolai Tanulmánypályázat díjazottjait Almási István, Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város polgármestere köszönti és adja át a díjakat, a pályamunkákat Lami Pál, a budapesti Németh László Gimnázium nyugalmazott igazgatója értékeli. Fél hatkor “… tõlem külön nem engedlek” – Németh László és felesége levelezése 1920-1973 címû kötet (sajtó alá rendezte Németh Ágnes és Gál Mihály) bemutatója lesz az Andrássy úti közgyûjteményben. A kötetet Füzi László irodalomtörténész, a Németh László Társaság elnöke ajánlja az érdeklõdõk figyelmébe, az esten Németh László és Démusz Ella levelezésébõl Farkas Andrea és Pataki Ferenc színmûvészek olvasnak fel. A “Családapaságom szolgálati bizonyítványa” címû elõadást Borbás Andrea és Varga Katalin szerkesztette. Az emléknapot 18:30-kor koszorúzás zárja a Németh László Városi Könyvtárnál. Németh László az Írás ördöge címû darabjának õsbemutatóján a Petõfi Sándor Mûvelõdési KözpontbanFotó: Enyedi Zoltán, 1970 Németh László (1901-1975) Nagybányán született regény- és drámaíró, tizenöt nyelven tájékozódó esszéíró és mûfordító, a magyar népi írói mozgalom eszmeteremtõ és mintaadó személyisége. Elõször 1940-ben járt vendégként – Móricz Zsigmonddal együtt – Hódmezõvásárhelyen. Különösen nagy hatást tett rá a “vásárhelyi példa”: a Tanyai Tanulók Otthonának megismerése. 1945-ben a helyi református egyházközség óraadó tanárnak hívta meg az akkor megélhetés nélkül álló országos hírû írót. 1945 és 1948 között a leány- és a fiúgimnázium a kísérletezõ pedagógust ébreszti fel benne, de több nagy mûvének is ez a város volt a bölcsõje. Itt fogalmazta újra Mathiász-panzió címû drámáját, itt fejezte be az Iszonyt, ennek a városnak az alakjairól írta az Égetõ Esztert, itt születtek legjobb történelmi drámái. Vásárhelyi évei alatt aktívan részt vett a város kulturális életében, a Tornyai Társaság munkájában, dolgozott a helyi irodalmi folyóiratokban: a Puszták Népének többek közt a Pusztuló magyarok címû vígjátékát, a Délszigetnek Erzsébet-nap címû drámáját adta. 1949-1954 között még mindig hónapokat töltött Hódmezõvásárhelyen és késõ öregkoráig honvágya volt a tanítás, a nyugalmat, menedéket adó város után. Kossuth-díjának összegét 1957-ben a Bethlen Gimnáziumnak adományozta könyvtárfejlesztésre.