Az 1945. évi nemzetgyûlési választások hetvenedik évfordulójáról rendeztek konferenciát az Emlékpontban A vásárhelyi közgyûjtemény a Csongrád Megyei Levéltárral közös tanácskozáson a látszólag demokratikus voksolás országos és helyi hatásait mutatta be. Hetven éve, 1945. november 4-én látszólag demokratikus keretek között rendezték meg Magyarországon a háborút követõ elsõ, általános választójogon alapuló parlamenti választásokat. A voksoláson közel öt millióan szavaztak és a Független Kisgazdapárt a szavazatok 57,03 százalékával elvileg abszolút többséget jelentõ gyõzelmet aratott. A választás eredményétõl és a parlamenti arányoktól függetlenül a “koalíciós pártokat” tömörítõ Nemzeti Függetlenségi Front döntése valójában a megszálló Szovjetunió akaratának megfelelõen alakult az új kormány összetétele. Így kommunista irányítás alá került a belügyminisztérium és a fontos tárcák. Dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetõjének köszöntõjeFotó: Emlékpont – November 4. a magyar nemzet gyásznapja, hiszen ezen a napon verték le a szovjet megszálló csapatok az 1956-os forradalmat. Azért sajátos módon most a választásokról emlékezünk meg, mert szovjet megszállás volt Magyarországon 1944-45 óta, és a magyar nemzet szuverenitása korlátozva volt 1944-45-ben. Például ezen a hetven évvel ezelõtti választáson szovjet megszállás ide vagy oda, a korábbi ideiglenes formációkban, a kormányban is és az ideiglenes nemzetgyûlésben a kommunista többség ellenére is, azért polgári és keresztény jelszavakkal kampányoló Független Kisgazdapárt nyerte meg ezt a hetven évvel ezelõtti választást. – tudhattuk meg dr. Miklós Pétertõl, az Emlékpont intézményvezetõjétõl. Elõadók és hallgatóság az 1945-ös nemzetgyûlési választásokról rendezett konferencián.Fotó: Emlékpont A mai rendezvényen még szó esett a nõk szerepérõl és a háborút követõ nõi sorosokról, valamint az 1945. évi nemzetgyûlési választások hódmezõvásárhelyi vonatkozásairól is. Dr. Balogh Margit Mindszenty József bíborosnak az 1945-ös nemzetgyûlési választásokhoz kapcsolódó megszólalásairól és körleveleirõl adott számot a mai nap. – A politikai lényege a körlevélnek az, hogy kimondatlanul egyetlen egy párt neve sem szerepelt benne vagy politikus neve sem szerepelt benne, de implicit módon tartalmazta, hogy kire javasolt szavazni a hamarosan közelgõ nemzetgyûlési választásokon. Az akkor pártpolitikai palettán a Kisgazdapártot jelentette és nem a kommunistapártot. – mondta dr. Balogh Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos fõmunkatársa. Forrás: Vásárhelyi Televízió
