ArchívumHírekHírek 2016

Konferencia a 70 évvel ezelőtt megindult német kitelepítésről

A kollektív bûnösség elvének gyakorlati alkalmazásaKonferencia a 70 évvel ezelõtt megindult német kitelepítésrõl az Emlékpontban ½A demokrácia legszívósabb ellenségei távoznak ezzel az országból, és a nemzet legsötétebb mérgezõitõl szabadul meg½ – fogalmazta meg a politikai közhangulatot idézõ véleményét a kommunista párt szegedi lapja 1946-ban a németek kitelepítésével kapcsolatban. A magyarországi németek elhurcolásának és elûzésének emléknapján, január 19-én 11 órai kezdettel tudományos tanácskozást rendeznek az Emlékpontban. A hetven évvel ezelõtt megindult kitelepítés témáját öt elõadáson járják körbe a meghívott szakértõk. A második világháború gyõztes nagyhatalmai Potsdamban arról állapodtak meg, hogy a közép- és kelet-európai németeket Németország valamely megszállási övezetébe telepítik át. Magyarországon, az 1945 decemberében megfogalmazott 12.330/1945. számú miniszterelnöki rendelet azt írta elõ, hogy “Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségûnek vagy anyanyelvûnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak tagja volt.” Az Emlékpont tudományos ülését Zinner Tibor, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetõjének elõadása nyitja Szembenézés, 2016 címmel. A Budapest környéki németség deportálásáról Marchut Réka, az MTA kisebbségkutató intézetnek munkatársa tart referátumot. A soproni és a környezõ települések németsége a hûség ½jutalmáért½ az 1921 decemberi népszavazáson Magyarország mellett 1946-ban hazájuk és választott országuk elhagyására kényszerült. E folyamatot mutatja be Krisch András, a Soproni Evangélikus Gyûjtemények vezetõje. A magyarországi német nemzetiség identitásvesztése lesz a témája T. Molnár Gizella elõadásának