Magyar sors a DélvidékenRendhagyó történelemóra az Emlékpontban A délvidéki magyarság Trianont követõ hányattatásáról tartanak elõadást középiskolás diákoknak Miklós Péter és Vincze Gábor történészek ma délelõtt 10 órai kezdettel az Emlékpontban. A szabadkai magyarok kisebbségi létének színpadi feldolgozását a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház mutatja be Halottak napjától virágvasárnapig címû darabjában szombaton este a BFMK-ban. A dél(vidék)i területeket a tizedik század végén vették birtokukba a magyarok, és fél évezreden át ez volt a Magyar Királyság legfejlettebb és leggazdagabb része. A török elõrenyomulás következményeként a 15. századtól jelentek meg a délszlávok (szerbek, bunyevácok, sokácok) és a románok, majd a 17 századtól a német telepesek. A jó természeti adottságok, a szorgalmas népesség, a kiemelkedõen gyors fejlõdés, valamint beruházások eredményeként ez az etnikailag legtarkább országrész vált a 20. század elejére az Osztrák-Magyar Monarchia éléstárává, mely fejlett iparral is rendelkezett. Már ½Nagy Háború½ elsõ éveiben megalakult Londonban az a Jugoszláv Bizottság, mely az antant segítségével kívánta megszervezni egy nagy délszláv állam létrehozást. Mindez 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kikiáltásával, majd a Trianoni diktátum ratifikálásával vált valósággá. A Vajdaság volt az új állam legfejlettebb, leggazdagabb országrésze. Itt volt legmagasabb a városlakók aránya, és a legsûrûbb a vasúthálózat. A Dél-Bácskában és Nyugat-Bánátban egyharmad-egyharmad arányban éltek magyarok, délszlávok, valamint németek és más nemzetiségek. A Franciaországra és kisantanti szövetségeseire támaszkodó királyi Jugoszlávia valójában egy Belgrádból kormányzott Nagy-Szerbia volt, ahol politikai gyakorlattá vált a nemzetek és a kisebbségek egymás ellen való kijátszása és szembefordítása. Az államalakulat vezetése a fõ veszélyt a magyarokban látta, ezért nemzettársaink gazdasági, társadalmi, és kulturális erejének megtörésére törekedtek. A délvidéki hadjáratban résztvevõ honvédek köszöntése Hódmezõvásárhelyen1941. május 1.Forrás: Emlékpont Az újonnan létrejött országot elsõ pillanattól kezdve a horvát-szerb szembenállás okozta politikai instabilitás jellemezte, amely elhúzódott egészen 1941 áprilisáig, a Jugoszláv Királyság összeomlásáig, a szerb területek német megszállásáig. A Magyar Királyi Honvédség alakulatai ´41. április 11-én lépték át a trianoni határt és 22 évi idegen uralmat követõen vittek felszabadulást a Bácska, a Muraköz és a baranyai háromszög magyarjainak – olvasható a korabeli plakátokon és újságcikkekben. Az Emlékpont mai, rendhagyó tanórája történelmi felvezetõként szolgál a Halottak napjától virágvasárnapig címû drámához. A Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház szombat este 7 órakor kezdõdõ elõadásában egy szabadkai nõ és három férfi kisebbségi történetét ismerhetik meg elszakítástól a visszacsatolásig a BFMK-ba ellátogatók.
