Tanulmányok szanatóriumalapítóról és szabadságharcos dalszerzõrõl: bemutatta évkönyvét a Szeremlei Társaság- Annak titka, hogy egy civil szervezet – sok másikkal ellentétben – hosszú éveken, évtizedeken át mûködik az, hogy értékek mentén végzi tevékenységét – fogalmazta meg csütörtök délután köszöntõjében Dr. Miklós Péter, a Hódmezõvásárhelyi Szeremlei Társaság idei évkönyve bemutatójának otthont adó Emlékpont igazgatója, rámutatva: az idén negyedszázados társaság tevékenységét olyan motivációk, mint a szülõföld szeretete, a múlt iránti elkötelezettség és a vásárhelyiség megtartása és átadása határozták meg. A török hódoltság alatt a város iratai elpusztultak, azonban a 18. század végétõl már számos dokumentumot õriz a Hódmezõvásárhelyi Levéltár, amelynek igazgatója, Szenti Csilla elõadásában kiemelte: a társaság névadója, Szeremlei Sámuel volt az, aki értõ gondossággal rendezte elõször ezt az anyagot, és amelybõl a város történetét részletesen bemutató, ötkötetes monográfiát állított össze. A rendszerváltás után számos civil szervezet kezdte meg mûködését a városban, közöttük az olvasókörök és a Szeremlei Társaság is – emlékeztetett a levéltárvezetõ, emlékeztetve, hogy a helytörténeti szervezet elsõ vezetõjének a levéltár nyugalmazott igazgatóját, Herczeg Mihályt választotta. Dr. Miklós Péter köszöntötte a 25 éves társaság tagjait – A társaságot 1991 februárjában tizenegy helytörténész alapította, és a tagok tevékenysége nyomán szakcikkek százai, monográfiák, és életrajzok láttak napvilágot a levéltári és múzeumi kutatások mellett a személyes visszaemlékezések feldolgozása eredményeként – errõl a társaság jelenlegi elnöke, Benkõ László beszélt, hozzátéve: 1996-ban jelent meg az elsõ évkönyvük, és az idei jubileum megünneplésének része lesz a Történetek a jövõnek címmel kiírásra kerülõ pályázatuk is. Farkas Ferenc és Szigeti János Nagy Gyöngyivel beszélgetve idézte az eltelt évtizedeket Az alapító tagok közül Szigeti János – az Emlékpont történészével, Nagy Gyöngyivel beszélgetve – a társaság elõzményeként említette az 1964 és 1985 között megjelent Vásárhelyi tanulmányokat, valamint a Tornyai Társaságot, míg a szintén alapító Farkas Ferenc felidézte: a társaság 25 évvel ezelõtti névválasztás során felmerült a Szent Korona Társaság név is, ám amikor kiderült, hogy a “név már foglalt”, akkor határoztak Szeremlei nevének felvételérõl. Presztóczki Zoltán, az egyesület titkára az idei évkönyvben az 1879-ben, nemesi családban született Kamocsay Gáborról megjelentetett tanulmányát ismertetve elmondta: a két évtizeden át külterületi tanítóként dolgozott Kamocsay a bolgárkertészet földtakarékos, öntözéses módszerét alkalmazta földterületein, ahol a helyi zsellércsaládoknak is megélhetést biztosítva terjesztette el a árosban a zöldségek termelését, és létrehozta a Hódmezõvásárhelyi Zöldségtermesztõ és Kertész Egyesületet is. A húszas években õt bízta meg a város a kakasszéki gyógyintézet megalapításával, és az azt mûködtetõ részvénytársaság vezetésével is. A harmincas évek végétõl az akkor induló Szegedi Konzervgyárat vezette, és részt vett a pritamin paprika nemesítésében is, amelybõl késõbb Szentgyörgyi Albertnek sikerült kinyernie a számára a Nobel-díjat jelentõ C-vitamint, de Takács Ferenc földmûvelésügyi helyettes államtitkárral- Vásárhely akkori országgyûlési képviselõjével – együttmûködve nincstelenek foglalkoztatására vállalkozást hozott létre. Az ötvenes években Kamocsay lakásait állami tulajdonba vették, õ gyermekeinél lakva, méltatlanul mellõzött és feledésbe taszított emberként hunyt el. Benkõ László: levéltári és múzeumi kutatások mellett személyes visszaemlékezéseket is feldolgoztak a társaság tagjai A délután záró elõadásában Béres Dezsõ az évkönyvben a költõ és dalszerzõrõl, Nyizsnyay Gusztávról írt tanulmányáról elmondta: a dalszerzõ részt vett az 1848-49-es szabadságharcban dalaival a tábortüzek mellett lelkesített, azonban a fegyverletétel után a Délvidéken keresett menedéket. Nyizsnyay dalárdát alapított Vásárhelyen, amelynek az idén negyvenéves fennállását ünneplõ Városi Vegyeskar magát utódjának tekinti, amelynek vezetõje, Búza András az elõadáson a dalszerzõ néhány dalát is bemutatta.
