Határozott kiállás az emberi méltóságértKiállítás és konferencia Márton Áronról Hódmezõvásárhelyen A hitvalló életû erdélyi püspök, Márton Áron életérõl nyílt kiállítás május 5-én, csütörtök délután az Emlékpontban, amelyet az egyházi vezetõ életérõl rendezett konferencia követett a hódmezõvásárhelyi közgyûjtemény, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Pro Patria Egyesület együttmûködésében a Márton Áron Emlékév keretében. Dr. Kószó Péter alpolgármester Az Emlékpont Galériájában május 22-ig látható kiállítás megnyitójának látogatóit köszöntve Kószó Péter, Hódmezõvásárhely alpolgármestere leszögezte: Márton Áron a legnehezebb idõkben is helyt állva példát mutatott nemcsak a határon innen és túl élõ magyaroknak, hanem a világ valamennyi, a közösségéért felelõsséget érzõ ember számára. Az alpolgármester felidézte, hogy a püspök abban is példát mutatott, hogy a szülõföldet elhagyni nem szabad, amikor az ott élõknek szüksége van a segítségre és arról is szólt, hogy bár Márton Áront a hatalom megpróbálta besározni, saját közösségének felé irányuló tisztelete mégis megerõsödött. Gaal Gergely, a Márton Áron Emlékév programbizottságának elnöke A kiállítást megnyitva – amely közel húsz tablón mutatja be a püspök életútját – Gaal Gergely, a Márton Áron Emlékév programbizottságának elnöke arról is szólt, hogy Márton Áron a két világháború megpróbáltatásai mellett a kommunista diktatúra üldözését is elszenvedte. Rámutatott, hogy az emlékév célja, hogy ezt az életutat megismerhessék a mai fiatalok is, ezért rendezik meg a több száz eseményt, hogy a püspökre ne csak mint történelmi személyiségre, hanem mint példaképre tekinthessenek a következõ nemzedékek tagjai. A kiállítást bemutatva Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetõje kiemelte: a dokumentumokat, forrásanyagokat és fényképeket bemutató tárlat megidézi a püspök életének mindhárom korszakát. Bemutatja Erdélynek a történelmi Magyarországon belüli idõszakát, Márton Áronnak a két világháború közötti, királyi Romániában kisebbségként élõ magyarokat és szintén kisebbségként élõ katolikusokat szolgáló tevékenységét, és az 1945 utáni – az államszocializmus – idõt, amelyben a hatalom életfogytiglanra ítélve bebörtönözte, majd egészsége megromlása miatt házi õrizetbe helyezte. Az intézményvezetõ hangsúlyozta: az emlékkiállítás is közösséget teremtett, hiszen annak létrehozásában a Miniszterelnökség mellett tudományos és civil szervezetek hoztak létre értéket közösen. Grezsa István miniszteri biztos A kiállítását követõ konferencia résztvevõit köszöntõ Grezsa István miniszteri biztos Márton Áron személyiségének hatását illusztrálva említette, hogy Doberdó környékén, ahol a püspök az elsõ világháborúban harcolt és többször meg is sebesült, kápolna õrzi a hazáját szolgáló székely honvéd emlékét és hangsúlyozta: büszkék lehetünk arra, hogy olyan nemzet tagjai vagyunk, amelynek Isten olyan szolgákat adott, mint Márton Áron. Darvas-Kozma József fõesperes A konferencián Darvas-Kozma József, a Csíkszeredából érkezett fõesperes felelevenítette, hogy kispapként találkozott Márton Áronnal, akinél több alkalommal is ministrált. A püspök életútját ismertetve kiemelte: Márton Áron a második bécsi döntést követõen is Dél-Erdélyben maradt híveivel és többször meglátogatta a Zsil völgyébe vasútépítésre rendelt magyarokat. Azt elõadó rámutatott: a kommunista hatalom tevékenysége nemcsak a püspök ellen irányult, a rendszer börtöneit Márton Áron 158 paptársa járta meg, közülük tízen életüket is vesztették a rácsok mögött. Virt László szociológus Virt László szociológus több mûvet is publikált Márton püspök életérõl. A konferencián kiemelte: az elsõ háborúban golyótól háromszor sebesülve, háborút viselt emberként és az evangélium ihletettjeként az erõszakmentesség apostola lett, aki vallotta: Isten nem államokat és világrendszereket, hanem embereket teremtett. Márton Áron kijelentette, hogy aki Isten törvényeit nem tartja be, azt az emberi jogokat sem tartja tiszteletben. A szociológus aláhúzta: Márton Áron felemelte szavát a román hatalom ellen, amikor az a görög katolikus egyház megszüntetésérõl határozott és közösségeit az egyház nélkül maradt hívek befogadására buzdította. Az elõadó emlékeztetett: a püspök a magyar és román nép tagjainak egyenrangú együttélését tartotta fontosnak, legyen bármely nemzetiség kisebbségben, vagy többségben egy adott területen. Aki a felebaráti viszonyt elvitatja, az magát törvényen kívülivé teszi – idézte az elõadó a püspököt, aki a Magyarország német megszállását követõen megindult zsidó deportálások ellen nemcsak felemelte hangját, de az üldözötteket mentõket is bátorította. Virt László Hódmezõvásárhelyen fontosnak tartotta hangsúlyozni Márton Áron és Németh László szellemi rokonságát. Mint kifejtette, mindketten a kisebbségi helyzet tudatos vállalását és a társadalmak erkölcsi válsága ellen a szellemi gyökerekhez való visszatérést tartották fontosnak. Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja az állam és egyház szocializmus kori Magyarországon megfigyelhetõ kapcsolatrendszerét elemezve leszögezte: a kommunista hatalom az egyházakat ellenségének tekintette, az egyházak képviselõit ellenõrzésük alatt tartották. Az ÁVH erre létrehozott alosztálya az egyházi személyeket zsarolással, fenyegetéssel tette informátoraivá, míg az 1945-ös földreformmal az egyházak gazdasági alapját adó területeitõl fosztották meg a közösségeket. Orwell 1984 címû regényét idézve szemléltette elõadásában Miklós Péter a kommunista hatalom és az egyházak viszonyát. Az Emlékpont intézményvezetõje rámutatott: a katolikus egyház a polgári értékeket jelenítette meg, ezért a hatalom külföldrõl irányított, transznacionalista ellenségként határozta meg. Az egyházakhoz csak pragmatikus indokok esetén közeledett a hatalom – mutatott rá az elõadó -, így a szovjet rendszer a nagy honvédõ háborúban a katonákat lelkesítõ orosz ortodox papokat számos alkalommal tüntette ki vörös csillaggal díszített érdemjellel. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetõje
