Nemzetõrrõl a nemzetõrtõlPintér István elõadása a száz éve elhunyt Görgeirõl Száz éve, 1916. május 21-én hunyt el Görgei Artúr (1818-1916) az 1848/49-es magyar szabadságharc hõs tábornoka, aki egy ideig a hadügyminiszteri és a fõvezéri posztot is betöltötte. Errõl emlékezve tartott átfogó ismeretterjesztõ elõadást a hódmezõvásárhelyi Emlékpontban Pintér István tanár, történész. Dr. Miklós Péter és Pintér István – Külön öröm számomra, hogy mint a hagyományõrzõ nemzetõrség tagja, alezredese emlékezhetek meg az 1848-ban szervezett nemzetõrség egyik vezetõjérõl Görgei Artúrról, aki késõbb az akkoriban létrehozott magyar honvédség egyik elsõ tábornoka lett, s így szerzett nagy dicsõséget és számos gyõzelmet – köztük a budai vár 1849. május 21-i visszafoglalását – a szabadságért harcolóknak – közölte Pintér István, akinek néhány évvel ezelõtt önálló kötete jelent meg a témakörrõl “Görgei szerepe a téli hadjáratban és a kápolnai csatában” címmel. Az elõadó ismertette a történeti forrásokban elõször a tizenharmadik században fölbukkanó Görgei-nemzetség származását, majd Görgei Artúr életútját ifjúkorától a szabadságharc idõszakán keresztül az internálásig és az idõskorig. A legrészletesebben természetesen a tábornok pályájának az 1848/49. évi idõszaka került tárgyalásra, de Pintér István kifejtette azt is, hogy – noha ezt a történettudomány már csaknem nyolcan éve dokumentumok alapján cáfolta – Görgeit ma is sokan árulónak tartják, holott 1849 augusztusában reálpolitikusként és felelõs katonai vezetõként nem volt más választása, mint a fegyverletétel.
