ArchívumHírekHírek 2016

Értékőrzés a teljesség igényévelKonferencia Grezsa Ferenc és Németh László életművéről

Értékõrzés a teljesség igényévelKonferencia Grezsa Ferenc és Németh László életmûvérõl A negyedszázada elhunyt Grezsa Ferenc irodalomtörténész professzorra emlékezve rendezte meg pénteki konferenciáját az Emlékpontban elõadótermében a Németh László Társaság, a Németh László Gimnázium és Általános Iskola, a Bethlen Gábor Református Gimnázium és az Emlékpont. A Bethlen egykori tanárának, igazgatójának, majd a szegedi fõiskola, késõbb egyetem tanszékvezetõ tanárának pályáját Miklós Péter, az Emlékpont vezetõjének köszöntõjét követõen Füzi László irodalomtörténész vázolta fel. Dr. Füzi László Mint elhangzott: Grezsa Ferenc három kötetet jelentetett meg Németh László munkásságáról, amelyek közül az elsõ az író vásárhelyi korszakát bemutató kiadvány volt. Füzi László felidézte a Grezsa Ferenctõl hallott, rá jellemzõ mondatot is: én legjobban olvasni szeretek! Dr. Monostori Imre A konferencia elnöki tisztét betöltõ Monostori Imre irodalomtörténész elõadásában Grezsa Ferenc írásainak jegyzékének átvizsgálása során szerzett tapasztalata alapján a huszonöt éve elhunyt irodalomtörténészt rendkívül termékeny szerzõnek nevezte, rámutatva, hogy publikációinak száma akkor sem csökkent – adminisztratív terheinek növekedése ellenére -, amikor a vásárhelyi gimnázium vezetésével bízták meg. Az elõadó kiemelte: a jelentõs életmûvet megalkotott Grezsa Ferenc mindössze 59 évet tölthetett közöttünk. Mórocz Gábor Mórocz Gábor szerkesztõ elõadásában felidézte: Németh László pályafutásának elsõ idõszakában kötõdött a Nyugat folyóirathoz, amelyben számos publikációja jelent meg, azonban 1932-tõl szakított a lappal, s elindította egyszemélyes folyóiratát, a Tanút. Az elõadó kifejtette: az új lap nem az elõbbirõl szól, viszont annak kritikájának tekinthetõ. Dr. Bíró Zoltán Bíró Zoltán irodalomtörténész az 1943-as szárszói írótalálkozó körülményeirõl elmondta: akkor már látható volt, hogy Németország a háborút elveszíti, s a találkozó részvevõi a továbbélés lehetõségeit vázolták fel. Szárszói beszédében Németh László nemcsak a háború pusztításaitól óvott, hanem sokkal inkább a háborút követõ újrarendezés várható negatív hatásait vázolta, hiszen a ránk küldhetõ új hatalmaknak van sajtója, pénze és fegyvere, míg nekünk csak irodalmunk és némi lelkesedésünk akad – idézte a beszédet Bíró Zoltán. Ekler Andrea Németh László nem írt összefoglaló irodalomtörténeti kötetet, viszont számos helyen publikált egykori szerzõkrõl és mûveikrõl – errõl Ekler Andrea szerkesztõ, kritikus szólt elõadásában, aki ezeket a publikációkat összesítette egy kiadványsorozatban. Mint elmondta, szubjektív, rendhagyó irodalomtörténetté állt össze az anyag, amelyet Németh László irodalmisága és személyessége tesz olvasmányossá. Kovács Imre Attila A konferenciát záró elõadásában Kovács Imre Attila irodalmár, az Emlékpont munkatársa Németh László Égetõ Eszter címû regényét vette górcsõ alá. Az elõadó rámutatott: a dramatikus jelenetek forgószínpadaként is jellemezhetõ regény legapróbb motívumai is jelentéssel bírnak, de komoly tájszótár állítható össze a mûben szereplõ vásárhelyi népi kifejezésekbõl, és számos helyen élt Németh László az egyéni szóalkotás eszközével is. Az ülés résztvevõi a Bethlen Gábor Református Gimnázium aulájában megkoszorúzták Grezsa Ferenc és Németh László mellszobrát, amelyet megelõzõen az iskola egykori igazgatójáról a jelenlegi direktor, Kádár Péter kijelentette: Grezsa Ferenc nem adta alább a teljesség igényénél, s miközben a múlt értékeit átmentette, a mai jelent elõlegezte meg munkásságával.