Már megvásárolhatók az Emlékpont új kiadványai Az Emlékpont Emlékeztetõ címû sorozatának elsõ, nyomtatott kötete és Vincze Gábor történész új könyve már megvásárolható az Emlékpont épületében mûködõ Tourinform irodában. Az Emlékeztetõ korábban online formában jelent meg, és most elsõ alkalommal készült el nyomdai úton. A kötet az Emlékpont tavalyi konferenciáinak anyagát tartalmazza, szó van benne az elsõ világháborúról, a trianoni veszteségrõl és a földreform – amelynek tavaly folt a hetvenedik évfordulója – kérdésérõl is. A tudományos folyóiratban a tanulmányokon túl elsõ sorban helyi kiadású könyvek recenziói is helyt kaptak a kiadványban, amelynek összeállításáról szerkesztõbizottság dönt. Utóbbi grémium tagjai a Szegedi Tudományegyetem professzorai, a VERITAS Történelemkutató Intézet és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjai közül kerültek ki. A kiadványban olvashatók nagyobb ívû tanulmányok, míg a Mûhely rovatban tudományos kutatások aktuális állapotáról közöl írásokat az Emlékeztetõ. A másik munka – “A legnagyobb nyugtalanság tapasztalható” – szintén egy sorozat kezdõkötete. Vincze Gábor, az Emlékpont egykori történésze még vásárhelyi idõszakában végzett kutatásai alapján írta meg a református egyházat a kommunista hatalom oldaláról 1945-48 között ért támadásokat feldolgozó könyvét A legnagyobb nyugtalanság tapasztalható címmel. A közel százoldalas, különbözõ levéltárakban végzett kutatómunka eredményeként megvalósult kötetet bemutatva Vincze Gábor elmondta: az Emlékpontban megtalált kutatási témák közül az egyik elsõ volt az 1945 utáni egyháztörténet, amelynek addigi hiányával találkozott. A dokumentumok feldolgozása során kirajzolódott, hogy amint 1945 után betette lábát a szovjet hadsereg, a helyi kommunista erõk hozzáláttak a hatalom megszerzéséhez és megkezdõdött az egyházak üldözése. Míg 1945-47 között inkább a helyi bosszúállás irányította ezt a folyamatot, addig 1948-tól már központilag irányított, szerevezett és tudatos fellépésrõl beszélhetünk. Az önmagát népi demokráciának tituláló hatalom fõ ellensége a Római Katolikus Egyház volt – hiszen annak vezetõje a kapitalista Olaszországban székel -, a protestáns egyházakat kezelhetõbbnek vélték a kommunisták. Az egyházak elleni küzdelem fõ eszköze azok a népbíróságok voltak, amelyek pártdelegáltakból álltak fel, így pártbíróságként hozhatták meg a jogszabályokat önkényesen alkalmazó ítéleteiket.
