ÉVFORDULÓ – Százötven éve halt meg Klauzál GáborAz ellenzék kalauzaDr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetõjének írása megjelent a Magyar Idõk napilap 2016. augusztus 6-i számában.Klauzál Gábor nevét minden általános iskolás diák megtanulja mint az elsõ felelõs magyar kormány tagjáét. Azt már kevesebben tudják a politikusról, hogy a reformkori országgyûlési ellenzék elsõ számú vezetõje volt, és sokat tett a polgári jogegyenlõség megvalósulásáért. Azt pedig még kevesebben, hogy az aradi vértanú, Nagysándor József volt menyasszonyát vette feleségül, és temetése a Ferenc József-i neoabszolutizmus elleni 25 ezres tömegtüntetéssé alakult át.Különös mozgolódás támadt 1866. augusztus 6-án Szegeden. Az üzemi munkások és az iparosok délután négy órakor abbahagyták a munkát, a kereskedõk ötkor bezárták üzletüket. Sokan közülük a szeged-palánki Dömötör-templomhoz közeli Szent Rozália-kápolnához sereglettek. Ott volt fölravatalozva a város egykori parlamenti képviselõje, az elsõ felelõs magyar kormány minisztere, a három nappal korábban elhunyt Klauzál Gábor.Utolsó útjára, a szegedi belvárosi temetõbe mintegy. 25 ezer ember kísérte Klauzált, sírjánál a Szózatot énekelték. A magyar állam alkotmányos kereteit eltörlõ Ferenc József-i neoabszolutizmus korában a negyvennyolcas kormánytag temetése hazafias tömegdemonstráció és politikai esemény volt. Bakay Nándor – késõbb Szeged függetlenségi párti országgyûlési képviselõje – A Hon címû lap hasábjain a következõ szavakkal zárta az eseményrõl szóló tudósítását: “A kísérõ közönség lassan visszahullongott [a temetõbõl] a néma éjben a gyászlobogós nagy demokrata város felé, hol a nemes szülött a népszabadság kiirthatatlan magvait egykor bõven hinté.” Klauzál Gábor 1804. november 18-án született Pesten. Édesapja a cseh eredetû családból való, németalföldi születésû Klauzál János volt, aki az Esterházy-huszárezred ezredeseként szerelt le. 1793-ban megkapta I. Ferenctõl a magyar nemességet és a “szlavoviczi” elõnevet. Csongrád megyében telepedett le, s mint a Károlyi grófok birtokainak intézõje dolgozott. Babarczy Ágnest – akinek az apja szegedi tanácsnok, sõt az 1780-as években a város polgármestere volt – vette feleségül. Négy fiuk született, a legfiatalabb volt Gábor, aki a piaristáknál folytatott tanulmányai után jogászdiplomát szerzett, és 1824-ben ügyvédi vizsgát tett. Prezetska Máriát, egy szegedi gyógyszerész lányát vette el, aki 1848 januárjában – gyermektelenül – elhunyt. 1851-ben ismét megházasodott: Schmidt_ Emmától, Nagysándor József aradi Vértanú volt jegyesétõl három gyermeke született. Ezernyolcszáznegyvennyolc nyarán az elsõ népképviseleti parlamentbe mind Csongrád város, mind Szeged elsõ kerületének polgársága megválasztotta (az elõbbi mandátumot fogadta el). 1860-61-ben és 1865-ben Szeged országgyûlési képviselõje. Klauzál Gábor a reformkori országgyûlések és a XIX. századi hazai politikai élet meghatározó és megkerülhetetlen alakja. A szólásszabadságról beszélve, az alsótáblán 1839. július 3-án elmondott hozzászólásában a következõképpen értékelte a politikai okokból bebörtönzött Kossuth Lajos akkori szerepét. “Ezen szerencsétlen honfitársunk áldozatja erõs hitének, s haza iránti buzgóságának, mely által vélte magát a törvények által erõsen védetni, s hitte, hogy a nyilvánosságot akadályoztatni nem lehet.”Az 1843-44. évi pozsonyi országgyûlésén. – ahová az egykori Zala megyei követ, Deák Ferenc nem szerzett mandátumot – Klauzál volt az alsótáblai szabadelvû ellenzék vezetõje. Horváth Mihály történetíró, akadémikus – 1848- 49-ben kinevezett Csanádi püspök, illetve vallás- és közoktatásügyi miniszter – Huszonöt év Magyarország történetébõl címû munkájában így jellemezte a vezetõ politikust: “A párt bizodalma még leginkább összpontosult Klauzálban, aki 1832 óta egyike volt a legünnepel-tebb szónokainknak […}. Feddhetetlen, tiszta jelleme, nem kevésbé nyilvános, mint magános életében köztisztelete
