Hogy ne csak a hõsök és áldozatok nevét ismerhessükA diktatúrák megismerésérõl az ötvenhatos emlékévében A kelet-közép-európai térségbõl érkezett kezdeményezésre, Václav Havel egykori cseh elnök javaslatára 2011. óta augusztus 23-át a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjaként tartjuk számon – minderrõl Miklós Péter, a hódmezõvásárhelyi Emlékpont vezetõje szólt az emléknapon. E napon írta alá Moszkvában 1939-ben Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter azt a meg nem támadási egyezményt – ritkábban használt elnevezéssel a Hitler-Sztálin paktumot -, amelyben megállapodtak Lengyelország egymás közti felosztásáról. Az intézményvezetõ felhívta a figyelmet: a második világháború elsõ szakaszában Németország és a Szovjetunió nem álltak szemben, a két totalitárius diktatúra csak késõbb lépett hadba egymás ellen.Hódmezõvásárhelyen az Emlékpont mindkét diktatúra áldozatairól megemlékezik, hiszen a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhelyen az immár tizenkét éve látogatható állandó kiállításon bemutatásra kerülnek a náci német megszállók irányításával által végrehajtott embertelen cselekedetek – mutatott rá Miklós Péter -, hozzátéve: amellett, hogy a kiállítóhely külön figyelmet fordít a gyermekek és fiatalok ellen elkövetett rémtettekre, megemlékezik az embermentõkrõl is, így az akkori vásárhelyi alpolgármester Beretzk Pálról, aki nem hajtotta végre a városban a gettó kialakítására vonatkozó jogszabályt.A holokauszt áldozatainak emlékét számos megemlékezés tartja életben. Ezek keretében idén januárban a Németh László Gimnázium diákjai filmes montázsban olvasták fel a vásárhelyi áldozatok nevét, s a pedagógusok is nyitottan fogadták a judaizmus kegyeleti szokásairól most júniusban tartott elõadást.Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján öt konferenciával, további rendezvényekkel és kiadványok megjelentetésével készül az Emlékpont. Az intézmény vezetõje elmondta: tudományos tanácskozás keretében vizsgálják meg a forradalomhoz vezetõ történelmi eseményeket és gazdasági-politikai folyamatokat, a vásárhelyiek szerepvállalását az eseményekben, Mindszenty József európai és keresztény szellemiségben végzett tevékenységét, valamint a gulágtáborokba hurcolt magyarok sorsát.Október 23-én nyílik meg az Emlékpont 1956-os vásárhelyi és térségbeli eseményeket feldolgozó kiállítása, míg november 4-én egy különleges installáció ad lehetõséget annak értelmezésére, mit is jelenthetett a hatvan évvel az elõtt hazánkba özönlõ négyezer szovjet harckocsi tömege.Tavaly több mint száz diák vett részt az ’56-os történelemversenyen és várható, hogy a kerek évforduló még több diákot motivál a részvételre. Az intézmény számára fontos küldetés, hogy olyan eseményeknek biztosítson színteret, ahol a fiatalok személyesen találkozhatnak ennek a történelmi korszaknak a szemtanúival, illetve olyan elõadásokon ismerhessék meg ezt a kort, amelyek reális és tényszerû szakmai feltárással ismertetik meg õket a diktatúrák mûködésével. Mindebben az Emlékpont szakmai partnereivel együttmûködve végzi munkáját, amelyben pályázati források is segítik a színvonalas rendezvények és kiadványok megvalósítását.Miklós Péter kiemelte: az 1956-os események hõseit és áldozatait – köszönhetõen a fõként a rendszerváltás után megkezdõdött kutatásoknak – már jól ismerjük. A náci szervezetek mûködtetõit nemcsak megismerhettük, de bírósági ítéleteiket és általuk büntetésüket is elnyerhették. A másik totalitárius rendszer, a kommunista diktatúra fenntartóival és mûködtetõivel más a helyzet. Amíg az áldozat, az annak idején szabadságvágya miatt üldözött polgár nevét ismerjük, addig az õt megverõ, a rendszer mûködtetésében tevékeny részt vállaló személy nevét nem. Az Emlékpont – és a hasonló tematikájú kutatásokat végzõ más intézmények – célja nem lehet a kipellengérezés. Az a célkitûzés, hogy az eseményekben bármely oldalon résztvevõk neve és motivációja váljon ismertté, s hogy a diktatúra igazi természetét megismerve megelõzhessük, hogy ilyen rendszer újra hatalomra kerülhessen.
