A 20. század legigazságosabb területrendezése76 éve vonult be a magyar hadsereg Erdélybe 1940 szeptemberében virágokkal köszöntötték a második bécsi döntés után bevonuló magyar katonákat a húsz évvel korábban, a trianoni diktátum által elszakított, erdélyi magyarlakta területeken – mondta el Illésfalvi Péter hadtörténész, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa az Emlékpontban az erdélyi bevonulásról tartott hétfõi, rendhagyó történelemóráján. Az elõadó a bevonulást lehetõvé tévõ dokumentumot az elmúlt évszázad legigazságosabb területrendezési döntésének nevezte. Az országot a pusztulás szélére sodró trianoni döntés szinte minden magyar családot érintett, hiszen alig voltak a megcsonkított területen élõk között, akinek ne élt volna családtagjuk az elcsatolt részeken, így az 1920 utáni magyar külpolitikának csak egyetlen iránya lehetett: a területi revízió. 1940-re a Felvidék és Kárpátajla is visszatérhetett, ekkor a magyar had- és politikai vezetés az erdélyi területek katonai visszafoglalását célzó katonai lépéseket tett, a mozgósítás után katonai gyakorlatokra készültek az ország keleti határánál. A magyar és román felek közötti kétoldalú tárgyalások kudarcai után második bécsi döntés megszületése – amelyet formailag a román fél kezdeményezésére a bécsi Belvedere kastélyban hoztak meg – fegyveres támadás helyett a magyar haderõ bevonulását tette lehetõvé a 43 ezer négyzetkilométeres partiumi, észak-erdélyi és székelyföldi területre. Mind a magyar, mind a román fél megnyugvással fogadta a döntést, amely elejét vette a fegyveres cselekményeknek, és a hadmûvelet során csak egy-két helyen történt elszigetelt, kisebb fegyveres konfliktus.A mûveletben ötszázezer magyar katona vett részt, akik a román fél által katonailag és közigazgatásilag mentesített félezer települést folyamatosan vette át szeptember 5. és 13. között. A magyarlakta településeken virágokkal és ünnepelve fogadták a katonákat, de a szász települések németjei is nemzeti viseletbe öltözve fogadták a bevonuló seregeket. A nagyobb városokban – így Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Kolozsvárott – maga a kormányzó, Horthy Miklós is jelen volt az ünnepi eseményeken. A bevonulás komoly terhet rótt az országra, amelynek haderejének fejlesztését jelentõsen korlátozta a trianoni diktátum, ezért a bevonulók 80 százaléka gyalogos katona volt, míg a szállítás jelentõs részét szekerekkel oldották meg, miközben a közszférában dolgozók fizetését egyharmaddal mérsékelték a hadi kiadások biztosítására. Mindezt a rendszerváltást megelõzõ idõkben a pártvezetés elvárásainak megfelelõen elhallgatták, vagy ha szó is esett róla, a nacionalista és soviniszta jelzõkkel igyekeztek a történelmi esemény valódi jelentõségét homályba szorítani – tette hozzá az elõadó. A rendhagyó órán a Bethlen Gábor Gimnázium 11-es és a Németh László Gimnázium és Általános Iskola 12-es diákjai vettek részt.
