Pódiumbeszélgetés a forradalom szikrájáról az Emlékpontban A Magyar Egyetemisták és Fõiskolások Szövetsége (MEFESZ) hatvan évvel ezelõtti megalakulásáról emlékeztek meg egy kerekasztal-beszélgetés keretében a hódmezõvásárhelyi Emlékpontban. Az est moderátora Jancsák Csaba, a Szegedi Tudományegyetem docense volt. Az eseményen elmondott köszöntõjében Miklós Péter, a közgyûjtemény vezetõje kiemelte: “Szeged és Hódmezõvásárhely roppant fontos helyszín az ötvenhatos forradalom elõtörténetében, hiszen a szegedi egyetemen 1956. október 16-án megalakult MEFESZ már politikai követeléseket is megfogalmazott (amelyek íve a Rákosi-korszak bûnöseinek felelõsségre vonásától a szovjet csapatok távozásáig terjedt), három nappal késõbb pedig a vásárhelyi Bethlen Gimnázium tanulóiból álló diákparlament követelt hasonlókat”. A történész hangsúlyozta, hogy mindezek az események napokkal a forradalom fõvárosi kirobbanása elõtt történtek. A forradalom szikrája címû pódiumbeszélgetésen Kiss Tamás, a MEFESZ egykori alapító titkára – aki a forradalom leverése után három évet töltött börtönben – kifejtette: a fiatalok hatvan évvel ezelõtt bátran és nyíltan mertek beszélni közéleti kérdésekrõl és meg merték fogalmazni kritikájukat, s ebben a mai nemzedékek is követõi lehetnének az ötvenhatosoknak. Csoma Lajos jogász – aki hatvan esztendeje a vásárhelyi bethlenes diákparlament szervezõje volt – fontosnak tartotta annak a hangsúlyozását, hogy ha 1956-ban Szeged volt az elsõ a forradalomi mozgalmak kialakulásában, akkor a második hely mindenképpen Hódmezõvásárhelyet illeti meg. A hódmezõvásárhelyi nyugalmazott fõorvos, Vas István – a szegedi MEFESZ-gyûlések résztvevõje – számára az ötvenhatos forradalmi napokból a korlátozatlan szabadság élménye volt a legmeghatározóbb.
