½A nyílt lázadás rituális öngyilkosság lett volna½Arany-Tóth Ferenc volt az Emlékpont rendhagyó órájának vendége Négy békéssámsoni fiatalember alapította meg 1951-ben a Magyar Ellenállási Mozgalmat, amely négy éven át a kommunista rendszer hibáira figyelmeztetõ szórólapokat terjesztett – kezdetben csak a környezõ települések vásárain, vasútállomásain, majd késõbb az országszerte. A szervezet egyik tagja, Arany-Tóth Ferenc volt az Emlékpont keddi rendhagyó történelemórájának vendége, ahol a Németh László Gimnázium és a Gregus Máté Szakközépiskola diákjainak mesélte el történetét. Arany-Tóth Ferenc – beszélgetõtársa, Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze kérdésére – elmondta: bár nem féltek, tisztában voltak az általuk vállalt veszéllyel. “A rendszer ellen való nyílt lázadás rituális öngyilkosság lett volna” – jelentette ki Arany-Tóth Ferenc, aki hozzátette: ezért nem is terveztek a szórólapozásnál radikálisabb fellépést. Sokan tudtak a szervezetrõl és segítették munkájukat, hiszen a röpcédulák elõállításához vásárolt nagy mennyiségû papír és bélyegzõfesték kapcsán nem született bejelentés. A késõbb húszfõsre bõvült szervezetük szigorú konspirációs szabályokat tartott be mûködése során, ennek jegyében például az új jelentkezõk nem ismerhették meg a szervezet többi tagjait. Szabályuk volt az is, hogy saját munkahelyükön tilos volt a szórólapozás, azonban ezt a fõvárosi hajógyárban dolgozó egyik lelkes, de elõvigyázatlan társuk megszegte, s az éjszakai mûszakban szórólapokat helyezett el a gyárban. Az ÁVH már tudta, hogy a mozgalom Békés megyébõl indult és az éjszakai mûszak két békési dolgozójára ügynököt állítottak. Az ügynököt a hibázó tag elvezette a mozgalom többi résztvevõjéhez, így amikor a szervezetet feltérképezték, valamennyi tagot elfogták.Arany-Tóth Ferenc a tárgyalását követõen kényszermunkatáborba került, ahol szenet bányásztak. Csak az 1963-as amnesztiának köszönhetõen szabadult ki. Eredeti szakmájában, agronómusként soha nem tudott elhelyezkedni.
