ArchívumHírekHírek 2016

1956 tanítása értékek átadására ad lehetőséget

1956 tanítása értékek átadására ad lehetõséget- Az Emlékpont küldetése, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója adta az alkalmat arra, hogy a közgyûjteményben a forradalom és az azt követõ évtizedek tanításáról kerüljön sor mûhelyszemináriumra – mondta el a november 7-én a vásárhelyi történelemtanárok számára az Emlékpont Mûhely keretében rendezett szakmai tanácskozás létrejöttének motivációit megnyitójában Árva László, a történelemtanárok városi munkaközösségének vezetõje, a Németh László Gimnázium és Általános Iskola igazgatója. Árva László, a történelemtanárok városi munkaközösségének vezetõje,a Németh László Gimnázium és Általános Iskola igazgatója. Árva László hangsúlyozta: az 1945 utáni – a történelemtudat torzítását célzó – törekvések újraírták a huszadik század magyar eseményeit a kommunista vezetés érdekében, miközben a családi emlékezet is komoly sérüléseket szenvedett, hiszen a szülõk is megfontolták, hogy mirõl és hogyan meséljenek gyermekeiknek. Az Emlékpont rendezvénye azon problémák megoldásában igyekszik segítséget adni a szaktanároknak, amelyekbe ennek a korszaknak a tanítása során ütköznek – tette hozzá Árva László. Borhegyi Péter, az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet történelemtankönyveinek vezetõ szerkesztõje – A történelem oktatása során fontos cél, hogy a diákok megtanulják a forrásokat kezelni és képesek legyenek meglátni az ok-okozati összefüggéseket, és ne csak bemagolják az ismereteket – errõl Borhegyi Péter, az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet történelemtankönyveinek vezetõ szerkesztõje szólt elõadásában. Mint kifejtette, fontos, hogy a diákok 1956 során lássák Nagy Imre, Kádár János és a pesti srácok tevékenységét és annak hatását az eseményekre, amelyhez az is lényeges, hogy a pedagógusok több forrást is biztosítsanak a tanulók véleményének kialakításához. Kojanitz László, az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet tudományos segédmunkatársa Az 1956-os forradalom tanítása lehetõséget ad arra, hogy a diákok azonosulni tudjanak az akkori fiatalokkal – mutatott rá Kojanitz László. Az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet tudományos segédmunkatársa arról is beszélt, hogy a diákok számára a forrásokat elõre ki kell választani, amelyek között lehetnek újságok, mozgóképes és rádiós hanganyagok is. Kojanitz László szólt a nem hagyományos feladatok alkalmazásáról is, példaként egy elképzelt sajtótájékoztató tudósítását ajánlotta Nagy Imrével, vagy egy olyan levél megírását, amelyben az aktuális helyzetrõl egy külföldön élõ rokont tájékoztat a tanuló. Jancsák Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kar Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet fõiskolai docense – A történelemtanítás során nemcsak ismereteket közlünk, hanem értékrendszert is továbbítunk – fogalmazta meg Jancsák Csaba. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kar Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet fõiskolai docense egy ötszáz, dél-alföldi végzõs középiskolás körében elvégzett kutatás alapján felhívta a figyelmet, hogy a családokban egyre kevesebb beszélgetés folyik és ezek során ritkán esik szó a történelemrõl, ezért az azt tanító szaktanárok felelõssége megnõtt. A pedagógusok körében végzett felmérésük szerint sok történelemtanár szerint ötvenhat tanítása politika, holott – mint az elõadó rámutatott – ez a magyar történelmi múlt mérföldköve és kijelentette: az Emlékpontban is rendelkezésre álló, a szemtanúkkal készített videó interjúk lehetõséget adnak arra, hogy a felnövekvõ generációhoz ennek a korszaknak az üzenete eljuthasson. Kas Géza, a fõvárosi Városmajori Gimnázium történelemtanára – A diákok motiválhatóak az ötvenhattal kapcsolatos ismeretek elsajátítására – állította Kas Géza, a fõvárosi Városmajori Gimnázium történelemtanára, aki arra is rámutatott, hogy az írott szövegek értelmezésén túl érdemes a korszak karikatúráit, filmhíradóit is elemezni, vagy akár a Központi Statisztikai Hivatal oldalain rendelkezésre álló adatbázisból következtetéseket levonni. Az elõadó ajánlotta továbbá a disputa módszerét, amely keretében a diákok két csoportban egy-egy vélemény mellett, vagy ellene érvelve rendezik ismereteiket, amely során tudásanyaguk bõvülése mellett kommunikációs és vitakészségük is fejlõdik.A mûhelyszemináriumot záró elõadásában Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos fõmunkatársa ismertette kutatását, amely – mint hangsúlyozta – lehetõséget ad arra, hogy a diákok láthassák egy történet különféle megjelenítéseit is. Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos fõmunkatársa A Kossuth-díjas csepeli esztergályos Bordás András 1956-ban hazafelé tartva egy fegyveres csoportot meglátva megijedt és egy házba menekült, amelynek disznóóljában az õt ÁVH-snak vélõk lelõtték. A forradalom leverése után az õt üldözõk közül két személyt halálra ítéltek – azonban a korszakot jellemzi, hogy mivel a fegyvert elsütõ akkorra már disszidált, vétlen embereknek vették el az életét. Bordás Andrásról késõbb iskolát neveztek el, amelynek akkori történelemtanára maga építette az esztergályos mítoszát, sõt a csepeli költõ, Szabó Béla még versben is megemlékezett a munkásról, s a költeményt rendszeresen szavalták az iskola ünnepségein.Tóth Eszter Zsófia kifejtette: kutatásai során kiderült, hogy a Kossuth-díjra felterjesztett sztahanovistákat korábban mindig megkereste a hatalom: vállalják-e a hõs proletár szerepét magasabb fizetésért, hiszen a nyilvánosságra hozott, horribilis teljesítmény-százalékok többszörösen felülmúlták az egyébként a feladatukat megfelelõen végzõ munkások valódi teljesítményét.