ArchívumHírek

Szent László az Emlékpontban

Szent László emlékére igyekszik felhívni a figyelmet a nevét viselő emlékév, valamint a szent király életét és annak hatását bemutató tárlat, amely csütörtök este óta látható a hódmezővásárhelyi Emlékpontban. A kiállítást megnyitó Gaal Gergely kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, a Szent László Emlékév Tanácsadó Testületének elnöke kifejtette: Szent László uralkodóink közül nemcsak daliás termetével magasodott ki, de államférfiként, hadvezérként és jogalkotóként is maradandót alkotott.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége vásárhelyi csoportjának rendezvényén Gaal Gergely rámutatott: Szent László szilárd, keresztény hitével ma is példát mutat valamennyi, európai vezető számára, s a világ vezetőinek is olyan példaképekre lenne szüksége, mint a Kárpát-medence szerte ma is az egyik legnépszerűbb uralkodónk, Szent László. A képviselő hozzátette: az Árpád-ház időszaka a magyar történelem egyik legdicsőségesebb kora és ez a dinasztia adta a legtöbb keresztény szentet az európai uralkodói famíliák közül.

Az államalapító Szent István király uralkodását követően a magyar állam akár meg is rendülhetett volna, s hogy ez nem így történt, az köszönhető az 1077-ben trónra lépett Szent Lászlónak is, aki megszilárdította a Szent István által megkezdett államrendszert, miközben elmélyítette a magyarságban a keresztény hitet. Életműve felhívja a figyelmünket, hogy van tennivalónk ma is a belülről és kívülről is fenyegetett keresztény Európa védelmében – mondta el a képviselő.

Szent László igazi ereje az ő lelkületében volt – fogalmazta meg Németh László esperes a kiállításmegnyitó résztvevőit köszöntve. Szent László avatta szentté Szent Istvánt, Imrét és Gellértet – emlékeztetett Németh László, aki Faddy Othmár ferences atyát idézte, aki szerint a nagy magyar égbolton ott ragyognak szentjeink, akiknek életpéldájának élő kapcsolatban kell állnia a mindenkori magyar ifjúsággal, hogy példájukból, hazaszeretetükből és hitükből erőt merítve tegyék meg mindazt, amelyet akkor ők megcselekedtek.

A fiúörökös nélkül elhunyt Szent István halálakor már veszélybe került a monarchia, trónviszályok és a szomszédos országok várható támadása, valamint pogánylázadások fenyegették, ám Szent Lászlónak köszönhetően a tizenegyedik század végére egy stabil, keresztény, expanzióra képes állam alakult ki – értékelte a megnyitót követő konferencia első előadásában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője a király államszervezői tevékenységét.

Szent László nem trónörökösként született, meg kellett küzdenie a trónért, unokatestvérének mellőzése után, testvére halálát követően juthatott az uralkodói székbe, majd családi érdekei mentén beavatkozott a kijevi és lengyel trónviszályokba, s hadat viselt a besenyők és az úzok ellen, valamint konfliktusba keveredett a római pápával Horvátország és Szlavónia kapcsán, amelyeket uralma alá vett. Szent László a Szent István által megkezdett munkát, a közép-európai állam megteremtését fejezte be – fogalmazta meg Miklós Péter.

Az Újkígyósról érkezett néprajzkutató, Harangozó Imre előadásában rámutatott: Szent László a magyar néphagyomány egyik legkedveltebb uralkodója, a róla szóló legendák elterjedtek az egész Kárpát-medencében. Egy Csángóföldön gyűjtött monda szerint Szent László király lova patkójának nyoma ma is ott látható a környék köveiben, s a nyomban összegyűlt reggeli, „kezdetlen” vízben megmosdott lányok szebbek lesznek, sőt a betegek is meggyógyulnak tőle. Az Orosháza melletti Szentetornyán egy kilencvenéves nénitől hallott Szent László-történet szerint a király katonáinak a hegyekben járva elfogyott az ivóvize, amikor a király a sötétben feltűnő kunyhóban Szent Márton püspökre talált, aki végül elvezette a helyre, ahol a király kardját leszúrta, s a földből ivóvíz tört elő, amely elegendő volt a katonák és lovaik számára is.

Otthon a hazában csak akkor lehetünk, ha ezeket a valósgon túli, de mégis a valóságot elénk táró történeteket megismerjük és tudjuk a környezetünk köveihez kötődő legendákat. A néphagyományban a szent királyok pedig nem politikai, vallási, vagy ideológiai alakokként élnek tovább, hanem a mindennapokban jelenlévő, ránk és életünkre ható személyek – mondta Harangozó Imre.