Az első világháború hódmezővásárhelyi izraelita hőseinek állít emléket a hódmezővásárhelyi Emlékpont 2018. május 25-én megnyílt tárlata, amely tablók, valamint korabeli fényképek és dokumentumok segítségével idézi fel annak a negyvenkét vásárhelyi zsidó férfinak az alakját, akik a Nagy Háborúban a magyar hazáért adták életüket. A megnyitót követően a kiállítás témájában rendezett tudományos konferencián járták körül a témát.
– Évek óta hagyomány az Emlékpontban, hogy Hősök Napjához, május utolsó vasárnapjához kapcsolódóan kiállítást, könyvbemutatót, vagy konferenciát rendez a közgyűjtemény – mondta el megnyitójában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, aki arról is beszélt, hogy az idei kiállítást mintegy egyéves kutatómunka előzte meg. Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze helyi és fővárosi levéltárakat és vásárhelyi zsidó családokat felkeresve állította össze az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság által támogatott tárlat anyagát.
A Nagy Háború lezárultának centenáriumán annak áldozatai közül nemcsak a közel háromezer vásárhelyi katonáról és mintegy tizenkétezer Csongrád megyei hősi halott emlékéről szól a kiállítás és a konferencia, hanem arról a kétszáz hadba vonult vásárhelyi izraelitáról is, akik közül negyvenketten nem tértek vissza a hadszíntérről – fogalmazott Miklós Péter. A történész hozzátette: az első világháborús szolgálatból hazatértek közül negyvenen később a Holokausztnak estek áldozatul.
Nagy Gyöngyi, a tárlat kurátora szakmai ismertetőjében szólt arról, hogy a korábbi kutatások harminc hódmezővásárhelyi izraelita áldozatot tartottak nyilván az első világháború idejéből, míg saját forrásfeltárásai eredményeként további tizenkét hősi halott sorsa került megismerésre. A harcmezőn életét vesztett negyvenkét vásárhelyi zsidó katona közül a legfiatalabb, Szántó Béla a háború kitörésekor mindössze tizenöt éves volt, de a legidősebb, Müller Miksa is csak negyvenhárom évet élet.
A kiállításmegnyitót követő konferencián Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy, a Zrínyi Katonai Kiadó vezetője a magyarországi zsidóság sorsát elemezve rámutatott: hosszú út vezetett odáig, hogy az izraelita polgárok a magyarokéval azonos jogokhoz juthattak és a történelem folyamán mindig is voltak antiszemita jelenségek. A háromhónaposra tervezett Nagy Háború öt éve alatt az öt fronton egymillió-háromszázezer magyar katona vesztette életét, jelentős részük önként vállalta a haza szolgálatát – mondta el a tábornok, hangsúlyozva, hogy összességében többszázezer zsidó katona harcolt az antant és a központi hatalmak oldalán is. A háború elvesztése után a bukás okait kutatva voltak, akik a hadsereg beszállítóit, közöttük is az izraelita kereskedőket és gyárosokat okolták a veszteségért, s ez adott alapot a kor antiszemita véleményvonulatainak.
A katonai, majd politikai karriert is befutott szegedi Shvoy Kálmán altábornagy pályáját vette górcső alá előadásában Miklós Péter. Az Emlékpont intézményvezetője elmondta: az első világháborút végigharcoló szegedi dandárparancsnokot azért nyugdíjazták, mert 1933 októberében fölavatta a kezdeményezésére épült zsidó hősi emlékművet, s akkor elmondott beszédében élesen bírálta a korszakban egyre terjedő antiszemitizmust és a szegedi városvezetést is.
Urbancsok Zsolt, a makói levéltár munkatársa a makói zsidóság szerepvállalásról tartott előadásában szólt arról, hogy a makói ortodox és neológ zsidók egyarát együtt harcoltak a magyar honvédekkel. Az 1900-as évekre a makói gazdasági és társadalmi élet meghatározó részévé vált zsidóságból kétszázharmincnyolcan vonultak be, s közülük negyvenhatan áldozták életüket a hazáért. Urbancsok hozzátette: a Nagy Háborúból hazatért makói izraeliták közül hatvanegyen a Soá idején vesztették életüket.
A konferenciát záró előadásban Nagy Gyöngyi több hódmezővásárhelyi zsidó hős életútját is felvillantotta. Szólt Szemző (Kohn) Miksa ügyvédről, a hitközég egykori elnökéről, aki a háborúban szerzett betegség következtében hunyt el, Deutsch Béla orvosról, aki szintén elnöke volt a hitközségnek és Stasser Gáborról, aki végigharcolta a háborút, hazatért, majd 1919-ben a román megszállók végezték ki ötvenöt másik áldozattal együtt a kutasi úton.
A „Magukkal vittek mindent áldozatnak…” A Nagy Háború vásárhelyi izraelita hősei című tárlat július végéig tekinthető meg az Emlékpontban. A programot azElső Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta.
