Hódmezővásárhelyen, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán nyílt meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása, 1945–1962 című tablókiállítása. Az országban tizennyolcadik helyszínen bemutatásra kerülő tárlat Csongrád megyéről és Hódmezővásárhelyről szóló egységei az Emlékpont munkatársainak kutatásai alapján készültek. A kiállításmegnyitót a kar előadójában az időszakot bemutató kerekasztalbeszélgetés követte.
– A kiállítás egyéni sorsokon át ismerteti meg a parasztság, mint társadalmi réteg sorsát, amelyet a vizsgált időszakban számos erőszakos hatás ért – fogalmazta meg Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, míg Jakab István, az Országgyűlés alelnöke – aki fiatal agrárszakemberként a vásárhelyi intézményben vehette át diplomáját – régi szülői intelmet idézett fel: soha ne feledd, amit őseid ellen tettek! A kiállítás által bemutatott korban a nemzet meghatározó részét intézményesített terror áldozatává tették – szögezte le az alelnök, rámutatva: amíg a múltat nem tisztázzuk magunkban, nem vagyunk alkalmasak a jelen vitelére, de a jövő formálására sem.
A megnyitó utáni kerekasztalbeszélgetésen Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója kifejtette: a legfontosabb az emberek története, meghallgatni a szülőktől, nagyszülőktől, hogy mit jelentett a szovjet megszállás, 1956, vagy a téeszesítés és a magántulajdon elvétele Mindezek azon a területen, ahol az agrárszakemberek dolgozni fognak, ma is élő emlékek. A történész hangsúlyozta: a szövetkezetesítés utolsó hulláma egybeesik az 1956-os forradalmat követő megtorlásokkal, amely során több mint egymillióan vesztették el földtulajdonukat.
