Huszadik századi történelmünk tragikus pillanatai
Az elmúlt hetekben három kötettel gyarapodott a hódmezővásárhelyi Emlékpont kiadványsorozata, amely immár tizennegyedik darabjánál jár. Mint azt Miklós Péter, a közgyűjtemény intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója megfogalmazta: az Emlékpont a tudományos konferenciák megrendezése mellett az Emlékpont Könyvek sorozatában is igyekszik közzé tenni az intézmény – tudományos műhely – eredményeit.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelentette meg sorozatában a közgyűjtemény Medgyesi Konstantin Szavakkal ölni. Demokráciakurzus(ok) Magyarországon az 1945 és 1949 közötti időszakban és időszakról című kötetét. A szegedi Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa Magyarország szovjet megszállása és a szovjet típusú alkotmány bevezetése közötti időszakot, a magyar demokráciának egy fontos periódusát mutatja be.
„A zsidó lakosság igen hazafias”. Hódmezővásárhelyi zsidó katonák az első világháborúban címmel került kiadásra az Emlékpont Könyvek sorozat tizenharmadik kötete Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történészének jóvoltából. Miklós Péter elmondta: hetvenöt éve, 1944-ben volt a holokauszt legsötétebb időszaka, amely a magyarországi zsidóság jelentős részének pusztulását eredményezte, másrészt több mint száz éve zárult le az első világháború, amelynek kapcsán tavaly az Emlékpont az Első Világháborús Emlékbizottság támogatásával emlékkiállítást rendezett a vásárhelyi zsidó katonák első világháborús szerepvállalásáról. Nagy Gyöngyi önálló kötetben dolgozta fel a hódmezővásárhelyi zsidó katonák helytállását az első világháborúban. A Nagy Háborúban kétszázötven vásárhelyi izraelita polgár vonult be katonának, közülük negyvenketten vesztették életüket a harcok során, s további harmincheten nemcsak végigharcolták és túlélték a háborút, de ennek ellenére 1944-ben a zsidóüldözésnek estek áldozatul, hiába harcoltak a magyar hazáért.
Negyedik alkalommal került sor az idén a doktoranduszok számára rendezett történészkonferenciára az Emlékpontban. Erre az alkalomra látott napvilágot a közgyűjtemény könyvsorozatának tizennegyedik köteteként a tavalyi tudományos tanácskozás anyaga Tanulmányok a huszadik századi magyar történelemről címmel. A kiadvány a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől a Pécsi Tudományegyetemig, a Szegedi Tudományegyetemtől az egri egyetemig számos fiatal kutató dolgozatát tartalmazza. A kötet megjelenése kapcsán Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője kijelentette: a nagy nemzeti narratívák, a történelmi emlékezet főbb pontjai úgy fogalmazhatók meg, ha a szakemberek alapkutatásokat végeznek. A vásárhelyi Emlékpont olyan műhely, amely kiadványokkal, konferenciákkal, könyvbemutatókkal meg tudja mutatni a történetírás eredményeit, s az, hogy a kiadványok szerzőinek jelentős része a közgyűjtemények munkatársai közül kerül ki, s igazolja, hogy ezeknek a közgyűjteményeknek ugyanúgy szüksége van képzett szakemberekre, mint az egyetemek világának.
– S bár más a módszertan, nekünk a helyi forrásokat, a helyi értékeket kell dokumentálnunk és továbbadnunk, azért is támogatja az állam és az önkormányzat az intézményt, hogy az eredményeket minél több emberhez juttassuk el – mutatott rá az intézményvezető. Miklós Péter hozzátette: a konferencia és annak összefoglaló kötete is igazolja az Emlékpont elkötelezettségét a tudományos élet folyamatos megújítása és annak utánpótlása iránt, hiszen a kutatói nemzedékek közötti és a különböző alapállások közötti diskurzus az, amely előre viszi a tudományt.
