Hetvenöt éve gyilkolták meg Radnóti Miklóst. A szegedi éveiről olvasható Dr. Miklós Péterrel, a Tornyai János Múzeum igazgatójával egy beszélgetés a 2019. november 9-i, szombati Délmagyarországban.
A poétikai és személyes útkeresés évei
Hetvenöt éve november 9-én hunyt el Radnóti Miklós, aki 1930 és 1934 között egyetemi hallgatóként Szegeden lakott, s több kötete is a városban jelent meg. Szegedi éveit Miklós Péterrel elevenítettük föl. A történésznek a költő szegedi éveiről néhány éve önálló könyve jelent meg.
A budapesti születésű Radnóti Miklós 1930 őszén iratkozott be a szegedi egyetemre és 1936 őszén szerzett itt magyar-francia szakos középiskolai tanári diplomát. A városban számos műve született, két verseskötete jelent meg, és itt írta doktori értekezését Kaffka Margitról, amely két változatban is megjelent.
– A Szegeden eltöltött évek, az 1930 szeptembere és 1934 decembere közötti periódus jelentőségét a Radnóti életrajzával, költészetével, irodalmi és tudományos munkásságával foglalkozó szakirodalom már régóta elismeri és számon tartja. Erre az időszakra esett poétikai, kulturális és személyes útkeresésének meghatározó szakasza, hiszen egyrészt a szegedi egyetem világának részeseként, másrészt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaként egész életét és költői gondolkodásmódját befolyásoló hatások érték. A Szegeden Radnótit ért szellemi impulzusok, az itt kialakított emberi kapcsolatok nemcsak személyiségének, lelki alkatának, de költői, írói, irodalomtörténészi alapállásának és programjának is egyértelműen befolyásoló tényezői voltak – mondta Miklós Péter, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának docense, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója, a Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány titkára.
A művelődéstörténésznek A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben címmel jelent meg könyve 2011-ben. Hangsúlyozta, hogy a zsidó származású Radnóti Szegeden nyitott és befogadó, ihletet adó és inspiráló közegbe került, annak ellenére, hogy a város egyetemén – elsősorban a jogi karon – fölütötte a fejét az antiszemitizmus, amelynek következtében tüntetésekre és verekedésekre is sor került. – Sokrétű szellemi hatás érte itt a költőt, hiszen a szociális igazságtalanságok ellen föllépő baloldali értékrendet éppúgy magáévá tette ezekben az években, mint ahogy ekkor döntött a katolicizmushoz való csatlakozásról is. Miközben olyan mesterei voltak, mint Sík Sándor piarista szerzetes, irodalomtörténész, költő, műfordító, aki később a feleségével együtt megkeresztelte, vagy Zolnai Béla irodalomtörténész professzor – fogalmazott a történész. Radnóti hetvenöt esztendeje a zsidóüldözés áldozata lett. A Győr melletti Abdán meggyilkolt Radnóti Miklós huszadik századi irodalmunk egyik kiemelkedő alakja. – Alkotásai nagymértékben a magyar irodalmi hagyományban gyökereznek, a kedvenc költője Arany János volt. Kirekesztése és elpusztítása pedig súlyos és igazolhatatlan szégyen – zárta gondolatai Miklós Péter.
SZEGED HAJÓ EDINA
Délmagyarország
