144 éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kunó, a huszadik század egyik legkiemelkedőbb művelődéspolitikusa. Szeged rengeteget köszönhet neki: sok más mellett az egyetemet, a Dóm teret és a klinikákat. A Délmagyarország 2019. november 13-i száma Dr. Miklós Péterrel, a Tornyai János Múzeum igazgatójával és T. Molnár Gizella művelődéstörténésszel közölt beszélgetést Klebelsberg Kunó szegedi tevékenységéről.
Az egyetem és a klinikák mellett óvodákat, iskolákat köszönhetünk neki
Klebelsberg Kunó sokat tett Szegedért
1875. november 13-án született gróf Klebelsberg Kunó, a Horthy-korszak legkiemelkedőbb oktatás-politikusa. Szeged rengeteget köszönhet neki: sok más mellett az egyetemet, a Dóm teret és a klinikákat. Hogy miért kedvelte ennyire a várost, azt történészekkel elemeztük.
Klebelsberg Kunó közel egy évtizedes minisztersége alatt bőkezű támogatásban részesítette az oktatás és a művelődés szinte minden szféráját: népiskolákat építtetett, egyetemet alapított, valamint kutatóközpontokat és külföldi kollégiumokat hozott létre.
– A német tudományos élet és a német felsőoktatás mintájára szeretett volna felsőoktatási reformokat megvalósítani itthon, ugyanis ő maga is ott tanult. Ám ekkor még eszébe sem jutott, hogy ezt Szegeden kellene létrehoznia – magyarázta T. Molnár Gizella művelődéstörténész. A pesti egyetem és a székesfőváros vezetése nem volt elég nyitott, Szeged viszont nagyon régóta szeretett volna egyetemet, az akkori polgármester Somogyi Szilveszter törekvése is ez volt. Ez a két akarat talált egymásra, majd a sors is besegített, a trianoni döntés után a kolozsvári egyetem már nem Magyarországhoz tartozott.
SZEGEDEN TUDTA MEGVALÓSÍTANI CÉLJAIT
A művelődéstörténész úgy fogalmazott: Klebelsberg kapcsolata azért erősödött fel Szegeddel, mert itt meg tudta valósítani céljait. A felsőoktatás, a tudomány fejlesztése volt a legfőbb törekvése. Azt vallotta – ekkor még belügyminiszterként –, azért van szükség egyetemekre, hogy a trianoni mélypontról elmozduljon az ország. 1921-ben így meghozták azt a törvényt, hogy a kolozsvári egyetem Szegedre kerüljön. Az első években inkább tűzoltásra törekedtek, ide-oda elhelyezték az egyetem karait, például a rókusi elemi iskola épületében. A város meglévő ingatlanjaiban kezdődött meg a tanítás. 1926-ra már konkrét tervekkel rendelkezett a tárcavezető és ennek megvalósításába bele is fogott: megvették a Vasúti Leszámítoló Hivatal épületét, itt alakították ki a mostani Bölcsészettudományi Kart.
HAZAHÍVTA SZENT-GYÖRGYI ALBERTET
Már kultuszminiszterként a természettudományos képzést és a modern kutatásokat akarta összekapcsolni, ezért egy modern kutatóintézet létrehozását tervezte. Ekkor épült meg a Dóm tér egyetemi része, a legmodernebb eszközökkel, felszerelésekkel. Az egyetemi épület fejlesztés mellett az orvostudományok fejlesztése is célja volt.
– Ahhoz azonban, hogy komoly egyetemi oktatás folyjon – főként az orvostudományok terén –, szükség volt klinikákra, ekkor épültek meg a Tisza-parti klinikák. Másrészt azt gondolta, hogy az egyetem, mint szellemi központ a klinikák kialakításával megoldja az Alföld egészségügyi problémáit is – tudatta a történész. Ebbe az elkészült épületkomplexumba hívta haza Szent-Györgyi Albertet, aki az itt folytatott kutatásai után 10 év múlva Nobel-díjas felfedezést tett.
A RÓKUSI ISKOLA VOLT AZ ÖTEZREDIK NÉPISKOLAI OBJEKTUM
– Bár Klebelsberg arisztokrata származású volt, az egész oktatási rendszert modernizálni akarta: ezért kezdett népiskolai programba, ugyanis az volt a célja, hogy csökkenjen az analfabéták száma, amely az Alföldön igen magas volt. Az elemi népiskolai és polgári oktatást, sőt a középiskolai oktatást Is megreformálta. Sőt az 1920-as év a nők munkába állásának időszaka, így a kisdedóvók nagy része is ekkor épült, ilyen például a Klebelsberg-telepi óvoda, amely a mai napig ebben a funkciójában működik – hangsúlyozta T. Molnár Gizella. Klebelsberg által kezdeményezett törvény ötezer népiskolai objektumot létrehozását irányozta elő, az ötezrediket Szegeden avatták fel: mivel a rókusi elemi iskola épületébe az egyetem költözött, így szükség volt ott elemi iskolára. Emellett a Petőfi-telepi és a röszkei iskola is neki köszönhető.
ALFÖLDI KATOLIKUS
– Klebelsberg Kunó sok szállal kötődött Szegedhez, büszke volt az általa létrehozott és általa elnevezett „szegedi művekre”. Ez nem jelentett mást, mint a magyar állam, a magyar tudomány és felsőoktatás, valamint a magyar kereszténység együttműködését és együttállását a magyarság sikeres és versenyképes boldogulása érdekében – mondta Miklós Péter, a szegedi egyetem pedagógusképző karának docense, a hódmezővásárhelyi múzeum igazgatója. A történész hangsúlyozta, hogy Klebelsberg Szegeden a tudományos és oktatási központ mellett egy alföldi katolikus kulturális centrumot szeretett volna létrehozni. Ennek jegyében nagy erőkkel támogatta a csanádi püspökség Szegedre költözését. S hogy a Temesvárról a román hatóságok által 1923-ban kiutasított Glattfelder Gyula csanádi püspök otthont találjon a városban, szorgalmazta a szegedi püspöki palota, a hittudományi főiskola és a székesegyház, a dóm fölépítését.
KATOLIKUS HITTUDOMÁNYI KAR IS NAGY ÁLMA VOLT
A történész azt is elmondta, Klebelsberg nagy álma volt, hogy a kolozsvári gyökerű és a protestáns hagyományaira büszke egyetemen szerveződjön egy katolikus hittudományi kar. Sajátos módon ezt sem a katolikus egyház vezetése, sem a kormány nem támogatta. Az elképzelés mögött az a logika húzódott meg, hogy minden vidéki egyetem mellett volt akkoriban teológiai kar. Debrecenben református, Pécsett – igaz, Sopronba helyezetten – evangélikus fakultás működött. Katolikus hittudományi kar csak a fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetemen volt. A katolikus elit attól félt, hogy elveszítheti budapesti beágyazottságát a katolicizmus, ha vidéki egyetemen Is lesz katolikus fakultás – vélekedett Miklós Péter. Ennek ellenére Klebelsberg – aki maga is gyakorló katolikus volt – mindig is támogatta a katolikus egyház és oktatás ügyét, s általánosságban Is szövetségesként tekintett a nagy történelmi egyházakra.
KISVASUTAT IS ÉPÍTTETETT A MEGYÉBEN
A kor szokásainak megfelelően a város országgyűlési képviselője is volt, ebben a minőségében nem csak a kultusztárca szempontjából fontos dolgokat intézett el Szegednek. Ekkor épült ki például a kisvasút a Homokhátság környező településeire, amelyek a város külterületei voltak: a Roosevelt téren volt a megállója, itt működött a pác akkoriban. Így például az Ásotthalmon és Röszkén élő kistermelők itt árulták terményeiket, portékáikat. Emellett a Fehértó fejlesztése, árvízi rendezése is a nevéhez fűződik A saját eszközeivel sokat tett a városért az oktatáspolitikán kívül is.
HAJÓ EDINA
Délmagyarország
