A hódmezővásárhelyi Emlékpontban és a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen rendezte meg a Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány együttműködve a vásárhelyi közgyűjtemény munkatársaival a Wallenberg nyomán című, országos vetélkedősorozat regionális fordulóját. Az öt anyaországi és egy, a Vajdaságból érkezett csapat tagjai bemutatták a lakóhelyükön forgatott kisfilmjüket, majd a szervezők által összeállított szöveges és képes kérdéssorokra és villámkérdésekre adtak válaszokat.
– Harmadik alkalommal rendezik meg az Emlékpontban a vetélkedőt, amelyre az idén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 75. évfordulóján kerül sor – mondta el köszöntőjében Kis Andrea. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város alpolgármestere emlékeztetett: a szovjet hadsereg katonái még 7600 túlélőt találtak a lágerben, ahol több mint másfél millió ember vesztette életét. S ugyanezen a napon verték agyon keretlegények Balfon az kiváló írót és irodalomtörténészt, Szerb Antalt. Rá és a holokauszt félmillió magyar áldozatára gondolva valamennyiünknek kötelessége emlékeznünk és emlékeztetnünk, hogy ne merüljön feledésbe és soha ne történjen meg újra az, ami Magyarországon több mint hetven éve történt, s embernek maradjunk akkor is, ha embertársainkon segíteni az áldozattá válás lehetőségét is jelentheti – hívta fel a figyelmet az alpolgármester.
Az auschwitzi haláltábor felszabadításával nem ért véget az antiszemitizmus, amely folytatódott az államszocialista Szovjetunióban, egy ideig a korszak Magyarországán és elképesztő módon jelen van ma is: nemcsak az iszlám világában, hanem Európában is. Erről Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője szólt köszöntőjében, aki a vetélkedősorozat értékének nevezte, hogy a holokauszt túlélőket, azok leszármazottait megkereső és megszólaltató fiatalok által feltárt kollektív emlékezet tudásanyaga értékké válik, mégpedig akkor, amikor a fiatalok szülőként, nagyszülőként ezt saját gyermekeiknek, unokáiknak adják majd tovább. A ma fiataljai – szerencsés módon – nem tudják elképzelni, milyen a jogfosztás, a megkülönböztetés, vagy a haláltáborba terelés – osztotta meg egyetemi oktatóként szerzett tapasztalatait Miklós Péter, hozzátéve, hogy a most megrendezett vetélkedősorozat és a Wallenberg Egyesület munkájának legfontosabb küldetése, hogy a világnak ebben a felében európaiként és demokrataként kötelességünk megakadályozni, hogy a hetvenöt éve történtek újra ne következhessenek be.
Sebes József, az 1988-ban megalakult Raoul Wallenberg Egyesület elnöke megnyitójában hangsúlyozta: civil hálózatuk toleranciát hirdet, fellépnek a diszkrimináció ellen, s értékeik mentén igyekeznek hidakat építeni a különböző nézetrendszerek között. Mint elmondta, vetélkedő korábbi években érintett témáit – az antiszemitizmus, rasszizmus, xenofóbia, tolerancia és az embermentés problémakörét – két új elemmel egészítették ki: a szegénység társadalmi kérdésével, valamint Trianon és a zsidóság kapcsolatával.
A vetélkedőt irányító játékmester, a makói főlevéltáros, Urbancsok Zsolt irányította vetélkedőn a legjobbnak a Hajdúböszörményből érkezett csapat, a Három nővér bizonyult, mögöttük a makói Návay Lajos Szakgimnázium Kisantant néven indult triója végzett, míg a harmadik helyet a szintén hajdúböszörményi Big Team érdemelte ki.
